Közzététel:2014. február 23., vasárnap
Írta Hírmorzsák
A Facebook elköltötte a magyar GDP húsz százalékát

Viszonylagos nyugalomban telt a hét első fele a nemzetközi gazdaságban, hiszen hétfőn zárva voltak az amerikai tőzsdék és ekkor még az ukrán fővárosban is viszonylagos nyugalom uralkodott. A keleti szomszédunknál történt események mellett a hét világgazdasági híre a Facebook 19 milliárd dolláros cégvásárlása volt, amelynek volumene igencsak meglepte a piaci befektetőket.
Hétfőn az amerikai Elnökök Napja miatt zárva tartottak a tengerentúli tőzsdék. A szokásoknak megfelelően ilyenkor valamelyest kisebb volt az érdeklődés az európai piacokon is.
A hét elején ráadásul még Ukrajnában is viszonylag nyugodtan teltek az órák. Az izgalmakról az Olaszországból érkező hírek gondoskodtak, miután a koalíciós kormányt vezető Enrico Letta lemondott múlt héten. Mint kiderült Matteo Renzi, a balközép Demokrata Párt főtitkára próbálkozhat meg a kormányalakítással (a centristákkal karöltve), illetve a Berlusconi vezette új Jobbközéppel. Az Északi Liga, és Beppe Grillo ellenzéki, valamint a populista Öt Csillag mozgalom nem vett részt a hétvégi egyeztetésekben, hanem új választások kiírását szorgalmazzák. Mindeközben a Moody’s negatívról stabilra javította Olaszország államkötvény besorolását, mondván az államadósság idei tetőzése után (135%) jövőre csökkenhet a mutató értéke.
Matteo Renzi reformkormánya végül nyolc férfi és nyolc női miniszterből áll, ezt az új olasz miniszterelnök péntek este jelentette be. Renzi hangoztatta, reméli, hogy kormánya konkrét válaszokat tud majd adni Olaszországnak és reményt, amelyre elsősorban a fiatal generációnak van szüksége. Itáliának nincsen alternatívája, meg kell végre valósítani azokat az alkotmányos-gazdasági reformokat, melyekre az ország évek óta vár – mondta, és megerősítette, a jelenlegi parlamenti ciklus 2018-as végéig akarja vezetni Olaszországot. A kormányban két szakértő kapott helyet: a pénzügyminiszteri tárca élére Pier Carlo Padoan közgazdász, az OECD volt alelnöke került, és Federica Guidi vállalkozó lett a gazdasági fejlesztésért felelős miniszter.
A miniszteri névsor bemutatása előtt az államfő és Renzi majdnem három órán át tárgyalt egymással. A szokatlanul hosszúra nyúlt egyeztetés miatt elterjedt a hír, hogy megtorpant a kormányalakítás. Matteo Renzi az elnöki palotából Twitter-üzenetben nyugtatta meg az olaszokat: “Már jövök!” Giorgio Napolitano később újságíróknak elmondta, hogy az egyeztetés a kormány “újdonsága” miatt telt ennyi időbe. A 63. olasz kormány hétfőtől kér bizalmat a római parlament két házában.
Ha minden jól megy, akkor már májusban munkaerő-piaci, adó és választási reformokat is láthatunk. Az olasz FTSE MIB index elmúlt napokban látott emelkedése tovább folytatódhat, azonban a reformok publikálásakor elengedhetik a kezét, ha nagyon fellazul a költségvetési hiány.
Rosszabb hírek érkeztek Japánból, ahol a negyedik negyedéves GDP a várt 2,8% helyett mindössze 1,0%-kal bővült, ami a fogyasztás vártnál kisebb értékének köszönhető. Gyengén alakult az export is, ami kellemetlenül jöhet a regnáló kormány számára, hiszen ezzel a Shinzo Abe-féle politika kerül veszélybe. A piaci kommentárok alapján az idei első negyedévben erőre kaphat a gazdaság az adóemelések miatt felpörgetett kereslet miatt, de az év hátralevő részében további gyengélkedéssel számolnak a szereplők.
A kínai jegybank kedden okozott némi meglepetést, amikor bejelentette, hogy 8 milliárd dollárnyi likviditást szívott ki a pénzpiacról. Az előző hónapokban még a pénzmennyiség növelését láthattuk. Ez akár jelenthet egy átmeneti megállót, de a piacnak pont elég ahhoz, hogy elkezdjen spekulálni a hitelezés és így a növekedés visszafogásáról is. Szerdán ráadásul kiderült, hogy tovább romlott a kínai feldolgozóipari menedzserindex. Az elemzők által várt 49,5 ponthoz képest 48,3 pontra esett vissza a főindex, ami hét havi mélypontra. A likviditás visszavételével együtt nézve ezt az adatot, igazán necces lehet a 7,5%-os GDP növekedés elérése, emelték ki az Equilor elemzői.
A héten tették közzé a Fed januári ülésének jegyzőkönyvét, melyben az egyetértés csírája sem látszott. Egyesek szerint már az év második felében jöhet a kamatemelés, míg mások az eszközvásárlási program fenntartását szeretnék kiharcolni a gyenge makroadatok láttán. Ezt figyelembe véve a márciusi kamatdöntés izgalmas lesz, hiszen arról lehet hallani, hogy a munkanélküliségi célérték (6,5%) csökkentése napirendi pontra kerül. Továbbá elképzelhető az is, hogy pontosabb iránymutatással állnak elő a tagok a program időbeliségével kapcsolatban. Az Equilor szerint az IMF ezt biztosan díjazná, hiszen sokadszor hallatja a hangját azzal kapcsolatban, hogy a Fed eszközvásárlási programja komoly hatással van a feltörekvő piacokra.
Az Ukrajnát érintő hírek közül kiemelkedik, hogy 5 éves mélypontra esett a hrivnya árfolyama. Sőt, az S&P hitelminősítő látva az ukrán politikai kockázatokat 1 fokozattal “CCC”-be vágta vissza az ország hitelbesorolását – innen már csak 4 lépésre van az államcsődöt jelentő “D” fokozat. Az OTP és a forint árfolyamára további nyomást helyezhet az ukrán helyzet eszkalálódása.
Viktor Janukovics ukrán elnök – jelentős engedményt téve – pénteken megállapodást kötött az ellenzéki vezetőkkel a három hónapja húzódó belpolitikai válság megoldásáról. Az egyezség komolyan befolyásolhatja Ukrajna politikai jövőjét. A parlament több kulcsfontosságú törvényt fogadott el, köztük a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami szűkíti Janukovics jogköreit. A büntető törvénykönyv parlamenti módosításával megnyílt az út Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő szabadon bocsátása előtt. Egyelőre bizonytalan, hogy a radikális tüntetők elfogadják-e az elnök és a parlamenti ellenzék megállapodását, ezért korai lenne még megnyugvásról beszélni az ukrán piaccal kapcsolatban, arról nem beszélve, hogy a komoly gazdasági érdekeltségekkel rendelkező Oroszországnak is lesz még egy-két szava az ügyben. Az ukrán események gazdasági hatásairól itt olvashat részletesebben.
A vállalati szektorban a Facebook giga-bevásárlása és a Tesla jelentése okozta a legnagyobb izgalmat a héten. Mark Zuckerberg 16+3, azaz összesen 19 milliárd dollárért megvásárolta a WhatsApp üzenetküldő céget. A teljes összegből csupán 4 milliárd dollár lesz készpénzben kiegyenlítve, míg a maradékot Facebook részvényben törlesztik. Cserébe 450 millió ügyfelet és gyakorlatilag az összes mobiltelefonos operációs rendszerhez való hozzáférést kap a cég. A tranzakció azért nem tetszhetett a befektetőknek, mert a múlt héten a konkurens Viber üzenőprogramért „mindössze” 900 millió dollárt fizetett a japán Rakuten cég, a Viber pedig 200 milliónál több felhasználóval rendelkezett.
A Tesla gyorsjelentése meghaladta az elemzői várakozásokat (bevétel 761 millió dollár lett a várt 677 millióhoz képest, EPS pedig 33 cent a 21 centtel szemben) és a jövőképre vonatkozóan is szép számokat láthattunk. A költségek ugrása ellenére a menedzsment 28%-os bruttó fedezeti marzsot vetít előre. Továbbá a jelenlegi 600 darabos gyártókapacitás 1.000 darabra bővülhet, aminek köszönhetően akár 35.000 darab gépjárművet is értékesíthetnek egy évben (év/év alapon 55%-os növekedés). Az árfolyam ennek hatására valósággal felrobbant (+12%). A 218 dolláros árfolyammal és a 2014-es EPS-el számolva a P/E mutató 350-re jön ki, ami a szektor 10 alatti árazásához képest extrém magas.