Nekünk nagyon fáj - Orbánék pont ezt akarják?

Már nem csak a kormány, de a Fidesz is kikelt a tartósan gyenge forintárfolyam ellen - a lakosságról, a devizahitelesekről nem is beszélve. Ennek ellenére nem látszik a fordulat, sőt. Elemzők szerint a forint lejtmenete Matolcsy György és Orbán Viktor titkos fegyvere a gazdaság felpörgetésére. De milyen árat fizetünk ezért?

A kormány a felelős azért, mert a forint elérte a 300-as szintet az euróval szemben - jelentette ki Navracsics Tibor. Hozzátette: ez azt jelzi, hogy a kabinet méltatlanná vált a piacok bizalmára, nem tudja kezelni a helyzetet, ezért azonnal mondjon le.

Sokat változott a világ 2009, a fenti kijelentés dátuma óta - például lezárult az akkor éppen tomboló világgazdasági válság. De a legjelentősebb különbség, amely meghatározza az interpretációkat is: a Fidesz most kormányon van, Navracsics Tibor közigazgatási miniszter. Már nem hallunk ilyen jellegű, éles támadásokat az árfolyammozgások okán. A forint csütörtök reggel már a 315-ös szintet ostromolta, és az év első két hónapjában nem is igen láttuk a 300-as határ alatt. (Szemben a kormányváltás idején, 2010. áprilisában rögzített 260 körüli szinttel.)

A hét elején Varga Mihály, gazdasági miniszter ugyan jelezte: a kormány nem szimpatizál a tartósan gyenge magyar fizetőeszközzel, és ehhez tegnap már a Fidesz is csatlakozott - a forint mégis csak lefelé mozdult el. A tendencia alapvető oka Matolcsy György jegybankelnök folyamatos alapkamat-vágása, amelyet sem a piacok, sem Varga kérésére nem fejezett még be.

Már végigvettük, kinek rossz a gyenge forint: lényegében mindenkinek, aki külföldi árut vásárol, a költségvetésnek és a devizahiteleseknek. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank vezetése láthatóan nem aggódik - ennek pedig nem hozzá nem értésük az oka, hanem sajátos, ha tetszik unortodox gazdaság-felfogásuk. A gyenge magyar deviza ugyanis akár gazdaságélénkítő hatású is lehet. (Az nagy kérdés, miért kell ilyen eszközöket használni, ha Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország a régió és egész Európa fejlődési motorja.)

A gyenge forint egyik gazdaságélénkítő hatása, hogy a külföldi beruházó több munkaerőt, nyersanyagot vagy félkész terméket kap a pénzéért (amely elsősorban dollár vagy euró), mint két hónappal vagy négy évvel korábban. A tartósan gyenge magyar deviza ösztönzi a tőkebeáramlást, olcsóbbá teszi a multik számára a magyar beszállítókat és a munkaerőt - hiszen a központjaikban euróban számolják el a fizetéseket. Az MNB ezzel képes kompenzálni a kormány minimálbér-emelését, így ugyanis a forint romlása miatt a megemelt legkisebb fizetés sem jelent plusz kiadást euróban a külföldi munkáltatóknak.

Már egy ideje 310 felett jár a forint euróval szembeni árfolyama Fotó: Fülöp Máté

Jó hatással van a külkereskedelmi mérleg elszámolására is a forint mélyrepülése. A belső fogyasztás stagnálása miatt sokkal több árut és szolgáltatást adnak el magyar cégek külföldön (85 százalékban az uniós piacon), mint amennyit behoznak. Bár e termékek és szolgáltatások ára nem változik, az elszámolás forintban történik, tehát könyvelési szempontból úgy tűnhet: egyre többet keresnek az exportáló cégek. (Meg kell jegyezni: a Magyarországon gyártott termékek alapanyag-igényét 80 százalékban külföldről szerzik be, így a gyenge forint ront ugyan a termelékenységen, de ez csupán az egyes cégek szintjén jelenik meg, míg a külker mérleg az egész országot jellemzi.)

Bár elemzők szerint Magyarország a leggyengébb láncszem a régióban, a kabinetnek abban igaza van: makrogazdasági adataink nem indokolnak ennyire rossz cserearányt. Matolcsy - Orbánnnal egyeztetve - azonban félig mesterségesen idézi elő a gyenge devizát, a fent ismertetett okok miatt. Az azonban még megválaszolhatatlan kérdés, hogy bejön-e a számításuk. Annyi bizonyos: az unortodox lépések a jövőben talán beváltják a hozzájuk fűzött reményt, a jelenben azonban az egekbe verik a devizahitelek törlesztőrészleteit, az üzemanyagok és az elektronikai cikkek árát. Megéri?