Ukrajna? Olyan szinte nem is létezik, politikai és identitás

Ukrajnában hónapok óta tartanak az egyre véresebb politikai tüntetések és egyre többen vetik fel, hogy Európa második legnagyobb országa a mai formájában nem fogja túlélni ezt a konfliktust. A több mint húsz évvel a független Ukrajna létrejötte utáni tüntetéshullám nemcsak a politikáról szól, hanem Ukrajna identitásáról is, arról, hogy mit is jelent ukránnak lenni.

Nyugat-Ukrajnában két megye, Ternopil és Ivano-Frankivszk viszonya annyira elmérgesedett a kormányzattal, hogy betiltották a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártját. Ennek előzményeként Kijev és több nyugat-ukrajnai város is polgárháborús színtérré vált az elnök és az ellenzék közötti, egyelőre feloldhatatlan feszültség miatt.

Eközben Ukrajna keleti részein viszonylag nyugodtan teltek a napok, a tavaly december óta tartó zavargások is csak az elmúlt hétvégén terjedtek át ezekre a területekre. A tüntetők két városban, Dnyipropetrovszkban és Zaporizzsjában tettek egy kísérletet a helyi adminsztráció épületének az elfoglalására, ennél súlyosabb incidensekről azonban nem érkeztek hírek. Ennek az egyik magyarázata, hogy a közvélemény-kutatások szerint Viktor Janukovics még mindig népszerű Ukrajna keleti és déli városaiban, különösen a szülővárosában, Donyeckben, másrészt ezek a régiók politikailag hagyományosan passzívabbaknak számítanak, mint a nyugati országrész.

Ukrajna megosztottsága az ország 1991-es függetlensége óta fel-felbukkan a politikai közbeszédben, de itt nemcsak retorikai fogásnak számít, hanem szó szerint kell érteni, Ukrajna ugyanis két, nyelvileg, kulturálisan és politikailag is különálló részből áll. Az ukrán identitásnak ez a kettőssége egyrészt megmagyarázza, hogy a mostani tüntetéshullám miért korlátozódott szinte kizárólag az ország nyugati területeire, másrészt hogy miért vetődik fel egyre gyarkabban megoldásként az ország tényleges kettészakadása.

William Hague brit külügyminiszter a hétvégén arról beszélt, hogy az ukrajnai helyzet aggasztó ugyan, de nem szabad a Kelet és a Nyugat csatájaként értelmezni. A feszültség azonban már egy ideje elérte azt a szintet, amikor politikai elemzők valószínű forgatókönyvként vetették fel, hogy Ukrajna a mai formájában nem fogja túlélni ezt a konfliktust, vagyis kettészakad az ország keleti és nyugati fele. Fjodor Ljukanov orosz külpolitikai elemző szerint alapvető változásokra lesz szükség, nem mehet tovább úgy, ahogy az elmúlt két évtizedben, „amit most Ukrajnában látunk, az nem politikai válság, nem is a kelet-nyugati megosztottság, hanem a Szovjetunió szétesése óta létező ukrán államiság modelljének az összeomlása”.

Egy ország, két nemzet

„Ukrajna nem is igazi ország” - Vlagyimir Putyin már 2008-ban egy NATO-értekezleten figyelmeztette akkori amerikai kollégáját, George Busht arra, hogy Ukrajnát nem lesz könnyű egyben tartani. Viktor Janukovics politikai eszköztárában kedvelt fordulatként szerepel a vád, hogy a nyugati hatalmak az ország megosztásának a céljával avatkoznak be Ukrajna belügyeibe, az ország azonban mindenféle külső beavatkozás nélkül is megosztott.


Ukrajna nyelvileg eddig is kettészakadt, a mostani tüntetésekkel pedig ez a kettőség politikailag is megerősödött. A nyugati országrészben ukránul, a keletiben oroszul beszélnek. A nyugati rész Európával, a keleti Oroszországgal érez közösséget, ami a történelmi adottságokat figyelembe véve nem meglepő, hiszen Ukrajna nyugati területei korábban Lengyelországhoz, még korábban pedig az Osztrák-Magyar monarchiához tartoztak, míg a keleti rész Moszkva fennhatósága alá tartozott politikai és kulturális értelemben is. A főként oroszul beszélő helyiek a Fiancial Times-nak mégis úgy nyilatkoztak, nem vágynak arra, hogy Oroszországgal egyesüljenek, és az sem vonzó jövőkép számukra, hogy a nyugati országrésszel háborúzzanak. Így viszont valahogy együtt kell élnie az uniós álmokat dédelgető nyugatiaknak és a gazdaságilag Oroszországtól függő keletieknek.

A független Ukrajna tehát még mindig újszerű és egyáltalán nem bebetonozott államalakulatnak számít, amelynek a működőképességét egyre többen vonják kétségbe.  - origo.hu