A Vatera nem tudja megmondani, hogy hány jelenlegi és korábbi felhasználóját érinti a Kúria szerdán nyilvánosságra került határozata, amely alapján a 2012-ig tető alá hozott adásvételek után be nem fizetett adó miatt lényegében bárkihez becsöngethet az adóhatóság.

„Hogy konkrétan hány embert érinthet a Kúria mostani döntése, azt sajnos nem tudjuk megmondani: egyrészt nem egységes a joggyakorlat, másrészt pedig ilyen jellegű statisztikát nem vezetünk" – mondta Bakonyi Attila, a Vaterát tulajdonló Allegro Group kommunikációs vezetője arra a hírre reagálva, amely szerint a Kúria jogegységi határozata alapján súlyos szankciókkal sújthat korábbi vaterázókat az adóhivatal.

A NAV azokat a magánszemélyeket keresheti meg, akik 2011. december 31-e előtt, de (5 évnél nem korábban – mivel ez az elévülési idő) rendszeresen, ellenérték fejében ingóságokat értékesítettek az internetes aukciós oldalakon, mindezt úgy, hogy az adókötelezettségüket nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették.

A Kúria jogegységi határozatban kimondta, hogy ez akkor is üzletszerű volt, ha a magánszemély nem jelentkezett be az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá, vagyis nem kért adószámot – írta meg az Adózóna. (Egy másik cikkben pedig tovább boncolgatva arról írtak, hogy az adóhatóságtól majréznia csak akkor kell, "ha az ellenőrzések során bebizonyosodik, hogy bár ezt a tevékenységet üzletszerűen folytatták, az adókötelezettségüket nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették"). A döntés előzménye az volt, hogy a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos időszakra nézve és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit.

Bakonyi Attila elmondta, a cég jogászaival alaposan átrágták a Kúria mostani döntését, és arra jutottak, hogy az egy 2012. előtti állapotot rögzített, és a három évvel ezelőtti helyzetet igyekszik helyre tenni. De hogy ez milyen kört, milyen mértékben érinthet, arról a Vaterának elképzelései sincsenek. Csak az biztos, hogy „mindez csak az akkori felhasználókat érintheti, mert az e-kereskedelem adózásával kapcsolatos kaotikus állapotok azóta egy fokkal tisztábbak lettek” – magyarázta Bakonyi Attila. Arra utalt, hogy 2012-től bevezették a 600 ezer forintos jövedelmi összeghatárt, amely alatt még üzletszerű értékesítésnél sem szükséges adózni, így a például a mostani felhasználókat sem érinti feltétlenül a Kúria mostani döntése.

A cég kommunikációs vezetője szerint azonban egyébként is sok kérdés merül fel a döntés következményeivel kapcsolatban. Ilyen kérdés például az adatkérés témája.

Bakonyi közölte: az adóhatóság eddig sem, és ezentúl sem végezhet adathalászatot a Vatera szerverein, és eddig is, eztán is csak célzott megkeresésekre adnak ki számlával kapcsolatosan információkat. „Azonban ehhez is pontos adategyezésre volna szükség, ami gyakran nem teljesül” – tette hozzá a szakember. Úgy látja, állandó probléma forrása az is, hogy nem egységes a joggyakorlat, és hogy gyakran a revizorok sincsenek tisztában azzal, hogy konkrétan mit is szeretnének a Vaterától kikérni. „Mi többször is jeleztük már a NAV felé, hogy ezen a gyakorlaton változtassunk, és felajánlottuk az együttműködésünket is, azonban a NAV mindeddig elzárkózott a felkéréseink elől” – mondta végül a cég kommunikációs vezetője.

Néhány szó a szerzőről

Írta Hírmorzsák 12:39. Még több cikk ebben a kategóriában Gazdaság . Minden hozzászólást követhetsz és válaszolhatsz RSS 2.0. Szabadon hozzászólhatsz