Közzététel:2014. március 15., szombat
Írta Hírmorzsák
Szűkítenék a kárpátaljai magyarság jogait
Jelenlegi formájában történő elfogadása esetén a készülő új ukrán nyelvtörvény a mostani helyzethez képest jelentősen szűkítené a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait Tóth Mihály, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke szerint.
A jogszabály kidolgozásával kapcsolatban az ukrán parlament volt képviselője az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombati számának nyilatkozva elmondta: meglátása szerint a nyelvtörvénytervezet elveiben és előírásaiban is alkalmatlan a hatályban lévő törvény helyettesítésére, mert alapvetően szűkíti a nyelvi közösségek jogait.
Megjegyezte: az új jogszabály tervezete azt írja elő, hogy amennyiben az ország által ratifikált nemzetközi szerződésben más normák szerepelnek, mint az adott törvényben, akkor a nemzetközi dokumentum hatálya érvényesül.
Csakhogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása során Ukrajna olyan szűk vállalásokat tett a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése terén, hogy ha az kerül alkalmazásra, akkor jelentősen szűkíti a kárpátaljai magyarság évtizedek óta meglévő nyelvi jogait – állapította meg.
Csakhogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása során Ukrajna olyan szűk vállalásokat tett a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése terén, hogy ha az kerül alkalmazásra, akkor jelentősen szűkíti a kárpátaljai magyarság évtizedek óta meglévő nyelvi jogait – állapította meg.
Tóth kifejtette, a törvényben foglalt jogok akkor lennének alkalmazhatók, ha egy településen valamely kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri vagy meghaladja a 30 százalékot, azaz a jelenlegihez képest a háromszorosára emelné a kisebbségi nyelvek használatának alsó küszöbét. Ám hiába érnék el a kisebbségi nyelv beszélői ezt az arányt - mutat rá -, a közösség tagjai még nem élhetnének automatikusan a törvényben foglalt jogokkal.
Az adott település lakosainak minimum 30 százalékától aláírást kellene gyűjtenie egy kezdeményező bizottságnak, s az aláírásgyűjtés eredményei alapján a kisebbségi nyelv használatára vonatkozó kérést előbb a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek is jóvá kellene hagynia, minden egyes település esetében külön-külön - emlékeztetett. Szerinte jelenlegi formájában a jogszabály veszélyeztetetné a magyar tannyelvű iskolai oktatást a többi között olyan településeken, mint Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Técső.
 |
A törvénytervezetnek megfelelően a hivatalos szövegekben, a tankönyvekben, a nyomtatott sajtóban az Ukrajna területén használatos földrajzi neveket kisebbségi nyelveken is az ukrán nyelvből kellene átírni, ami a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a magyar iskolák tankönyveiben ismét Mukacsevo, Uzshorod, Uzs folyó szerepelhet Munkács, Ungvár és Ung helyett, s ugyanez vonatkozhat majd a magyar nyelvű sajtóorgánumokra, közleményekre is - magyarázta Tóth Mihály. Egyúttal bejelentette, hamarosan a parlamenti kodifikáló bizottság és a nyilvánosság elé tárja saját nyelvtörvénytervezetét.
