Közzététel:2014. március 2., vasárnap
Írta Hírmorzsák
Putyint nem érdekli a nyugat, mert már nincs vesztenivalója
Oroszországról így is annyira negatív kép él Nyugaton, hogy Putyin úgy érzi, ezen már nem sokat ronthat egy krími bevonulás - mondta a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója. Moszkva a következő lépésként várhatóan gazdasági segítséget nyújt majd a félsziget lakosságának, és tárgyalást kezd a tatár kisebbséggel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foglalkozik a Nyugat véleményével, és határozottan, gyorsan cselekszik a Krím-félsziget ügyében, hogy mindenkit kész tények elé állítson - véli a tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója.
Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy "korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím-félszigeten", és "érzi, hogy csak két szövetségese van: a sereg és a flotta".
Putyinnak már nincs vesztenivalója
Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert "az utóbbi hónapokban Nyugaton annyira befeketítették őt és országát, hogy úgy érzi, ennél rosszabb már úgysem lehet" - tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatója.
Korábban a Kremlben minden döntés előtt felmerült, vajon mit szól majd a Nyugat, de ennek vége, hiszen "Oroszország megítélése annyira leromlott, hogy a Kremlnek már nincs vesztenivalója" - fejtette ki.
A Krím-félszigeten hirtelen megjelent fegyveresek fegyelmezetten és céltudatosan dolgoznak, professzionális akcióikkal megakadályozzák, hogy a szárazföld felől bejussanak a területre ukrán katonai alakulatok, rendőri erők vagy önkéntes csapatok - mondta a szakértő, aki szerint Putyin a katonai erő felmutatásával Kijevnek azt üzeni, hogy nem érdemes beavatkoznia a folyamatba, Washingtonnak pedig azt, hogy a Krím az orosz befolyási övezet elszakíthatatlan része.
 |
Moszkva a következő lépésként várhatóan gazdasági segítséget nyújt majd a félsziget lakosságának, és tárgyalást kezd a tatár kisebbséggel, hogy ne fajuljon el a konfliktus. Azt azonban valószínűleg még nem döntötték el, hogy mi legyen a félsziget sorsa - véli Dmitrij Trenyin.
Szerinte az orosz vezetésnek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szétszakadna, mert a nyugati régiókat soha nem sikerült igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erős déli és keleti vidékeken viszont létre lehetne hozni egy oroszbarát államot.
Ugyanakkor valószínűbbnek tűnik az egység fennmaradása és a viszonyok átrendezése a föderáció - a többé-kevésbé önálló egységekből álló laza államberendezkedés - elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a déli és a keleti térségre, és a kül- és biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányítaná, de "egy ilyen Ukrajnát vélhetően nem vennének fel a NATO-ba és az EU-ba" - mondta Dmitrij Trenyin.
