Közzététel:2014. március 17., hétfő
Írta Hírmorzsák
Itt a devizahitel-döntés: Lehet törvénnyel szerződést módosítani
A parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit. Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhet mindent a bankok nyakába.
Magából az alkotmányból "még nem következik, hogy az alaptörvénybe ütköznének a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói döntések" - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn az Ab döntését ismertetve. Paczolay Péter ugyanakkor hangsúlyozta: kivételes esetben a kormánynak és a parlamentnek van lehetősége arra, hogy törvénnyel változtassa meg korábbi szerződések tartalmát.
Az ügy elemzését az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter vállalta magára - az elnök készítette elő a határozatot -, hétfőn ő ismertette az Ab nyilvános határozat-ismertetésén a döntést és az indoklást is.
 |
A kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz tavaly november végén két kérdésben kérve az alaptörvény értelmezését. Az elsőben arról érdeklődött, hogy az alkotmányban megfogalmazott elvek (fogyasztói jogok, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítás, illetve az erőfölénnyel való visszaélés tilalma) alapján megállapítható-e a devizahitel szerződések, illetve az azokat hatályban tartó bírói ítéletek alaptörvény-ellenessége.
"Tömeges-e a probléma?"
Az Ab hétfői döntése szerint akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. "Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény" - közölte a testület elnöke.
Íme a határozat leglényegesebb pontjai:
- a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvényellenesek
- az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe
- de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek
- a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra
- konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is
"Nem az Ab feladata választani"
Navracsics második kérdése arra vonatkozott, hogy - figyelemmel a jogbiztonság követelményére is - milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló devizahitel-szerződések jogszabállyal történő módosítására. Navracsics levelében utal rá, hogy szerinte az új alaptörvény enyhébb feltételeket szab a fennálló szerződések tartalmának módosításához, mivel abból hiányzik a régi alkotmánynak az a rendelkezése, amely a piacgazdaságról szól, és amiből 1991-ben az Ab levezette azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén bele lehet nyúlni a szerződésekbe.
 |
Az Ab hétfői döntése szerint nem vezethető le az alaptörvényből, hogy valamilyen szerződéstípus közvetlenül alkotmányellenes lenne. Számos megoldás lehet alkotmányos - közölte Paczolay -, de a határozat indoklása szerint nem az Ab feladata ezek közt választani.
Paczolay hétfőn azt mondta a határozat ismertetésekor, hogy az új alaptörvényben nem szerepel az a kitétel, hogy Magyarország piacgazdaság, az Ab határozat indoklása szerint attól még ez a helyzet, ráadásul az alaptörvény is rögzíti a vállalkozás szabadságát. A testület ezért továbbra is alapelvként tekint a szerződéses szabadságra, vagyis a régi alkotmányhoz képest - Navracsics felvetésével szemben - nem lettek enyhébbek a korábban megkötött szerződések törvényi megváltoztatásának feltételei.
| Pattog a labda |
Tavaly nyáron az Origó arról számolt be, hogy Navracsics minisztériumában már elkészült egy törvénytervezet a korábbi Ab-határozatok figyelembevételével. Ám a kormány végül nem terjesztette be, a hivatalos indoklás szerint azért nem, mert meg akarták várni a legfőbb bírósági szerv, a Kúria döntését. A Kúria decemberben értékelte az addig született bírósági ítéleteket, de érdemi kapaszkodót nem adott, visszadobta a labdát a törvényhozónak.
|
Nem lehet mindent a bankokra lőcsölni?
Az Ab szerint az alaptörvény fogyasztóvédelmi, az erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezése az államra ró feladatot: nem közvetlenül biztosít jogokat, csak azt írja elő, hogy az államnak milyen kötelezettségei vannak, milyen jogszabályokat és intézményeket hozzon létre a fogyasztók védelmében.
A hétfői határozat szerint a bíróságok egyes, konkrét ügyekben annak ellenére is figyelembe vehetik az alaptörvény fogyasztóvédelmi rendelkezését, hogy az nem közvetlen, alapvető jogot fogalmaz meg. Az Alkotmánybíróság csak egyes konkrét bírói ítéleteket tud vizsgálni, ha valaki panaszt nyújt be ellene. A kormány által kért alkotmányértelmezéssel viszont nem lehet megállapítani, hogy bírói ítéletek általában alaptörvényellenesek lennének.
Ahogy a bírói beavatkozás célja “a magánfelek érdekeinek új egyensúlyba hozása”, úgy a törvényhozónak is figyelemmel kell lennie arra, hogy kiegyensúlyozott módon nyúljon bele a szerződésekbe - közölte Paczolay. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem lehet olyan megoldás választani, ami az adósok helyett most minden terhet a bankokra róna.
| "Előre nem látható módon" |
| A Navracsics által is idézett római jogi kifejezés azt jelenti: „a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”. A gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába rögzítettek valamit egy szerződésben, ha a körülmények alapvetően és előre nem látható módon megváltoznak, akkor az egyik fél kivonhatja magát annak hatálya alól. A régi - a devizahitel-szerződések megkötésekor hatályos - polgári törvénykönyvben ez úgy jelenik meg, hogy a bíróság módosíthatja a szerződéseket, illetve kivételes esetben az állam is beavatkozhat. |
A testület a rendszerváltást követően már foglalkozott hasonló kédrésekkel. Ahogy Paczolay is felemlegette, az 1991-es határozat szintén lakáshitelek ügyében született (akkor az 1990 előtt született OTP-hitelekről volt szó, melyek rettenetesen megdrágultak a rendszerváltást követően - a szerk.). A testület akkor azt mondta ki: a fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján történő megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a szerződéskötést követően beállt változás valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülmények változása nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.
Ne a forinthitelesek szívjanak!
A határozathoz párhuzamos indoklást csatolt Juhász Imre alkotmánybíró. (A párhuzamos indoklás nem ellenzi az eredeti határozatot, hanem kiegészítő szempontokat fogalmaz meg - a szerk.) Szerinte a kormány kérdéseire helyes választ adtak ugyan, de szükséges lett volna kiemelni a diszkrimináció tilalmát, mint amire a törvényhozónak figyelemmel kell lennie majd a jogszabály megalkotásánál: vagyis minden jelzáloghitelt felvevőre ugyanolyan szabályozást kell alkotni, függetlenül attól, hogy milyen devizában adósodtak el (vagyis el kell kerülni, hogy a forinthitelesek hátrányosabb helyzetbe kerüljenek).
Lenkovics Barnabás alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint a törvényhozónak olyan megoldást kell találnia, amely jogos és igazságos megoldást ad a devizahitel-szerződések döntő többségére: helyreállítja a felek egyenrangúságát, illetve kellőképpen árnyalt megoldást nyújt minden érintett problémájára. Példaként az 1921-es, a tartozások átütemezéséről szóló törvényt említette.
Salamon László alkotmánybíró - volt KDNP-s országgyűlési képviselő - párhuzamos indoklása szerint a fogyasztóvédelmi cikkből ugyan nem következik a devizahitel-szerződések alaptörvényellenesség, szabad kezet ad azonban a törvényhozásnak arra, hogy beavatkozzon azokba, ha a fogyasztók láthatóan hátrányos helyzetben vannak.
