Ebben a parlamenti ciklusban már nem változtat a devizahiteles szerződéseken a Fidesz, viszont a választások után a bankokra terhelik majd a terhek jelentős részét - közölte a párt frakciójának helyettes vezetője. Hétfőn az Alkotmánybíróság visszadobta a labdát a kormánynak és az Országgyűlésnek. A testület szerint a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit.

Főszabály szerint a bankok viselik majd a terheket, de bizonyos határig az állam és az adósok is részt kell majd vállaljanak - ismertette a Fidesz terveit a párt országgyűlési frakciójának helyettes vezetője hétfőn. Gulyás Gergely szerint a probléma megoldás a következő ciklusra marad, a választásokig nem várható döntés, vagy rendkívüli parlamenti ülés, mert még megvárják a legfőbb bírói szerv, a Kúria döntését.

Az Ab hétfői döntése szerint akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. "Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény" - közölte a testület elnöke, Paczolay Péter a határozat bemutatásakor. Az Ab véleményét kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kérte ki még tavaly novemberben. A tárcavezető arra volt kíváncsi, hogy jogszabállyal mikor és hogyan lehet belenyúlni az évekkel korábban kötött szerződésekbe.

Azokat mentik, akiknek lakáscélú hiteleik vannak

Az Alkotmánybíróság határozatából kiderült, hogy az alaptörvény hatékony védelmet jelent a fogyasztóknak – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa az Ab döntését követően. hétfőn. Szerinte az Ab döntése lehetővé teszi, hogy a kormány belenyúljon a devizahitelesek szerződéseibe. „Világos felhatalmazás arra, hogy mit tehet meg a törvényhozó a következő ciklusban” – mondta a párt szakpolitikusa, frakcióvezető-helyettese. Szerinte, ha a Fidesz marad kormányon, akkor a következő ciklusban teljes egészében kivezeti a devizaalapú lakáscélú hiteleket a piacról.

Felmerült-e egy rendkívüli parlamenti ülés lehetősége a választás előtt, Gulyás azt mondta, még meg kell várni a Kúria jogegységi döntésének hiányzó részét. Elsősorban az egyoldalú szerződésmódosítás – kamatemelés – ügyében várják a Kúria álláspontját. Ez Gulyás szerint a törlesztő részletek emelkedésének 45 százalékáért felelős. A Fidesz szakpolitikusa szerint az sem kizárt, hogy a Kúria döntése önmagában megoldja a problémát, feltéve, ha az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét egy az egyben eltörli a legfőbb bírói szerv.

A lehetséges megoldásokat firtató kérdésekre Gulyás azt mondta, a végtörlesztésnél a Fidesz kijelölt egy irányt, és várhatóan ebbe az irányba mennek tovább. Nem biztos, hogy hasonló megoldás lesz, de a végtörlés egy előképe lesz a végleges megoldásnak. Gulyás szerint a cél az, hogy az adósok törlesztőrészleteit fix összegben rögzítsék. Főszabály szerint a bankok viselik majd a terheket, de bizonyos határig az állam és az adósok is részt kell majd vállaljanak – mondta a képviselő. Arra a kérdésre, hogy mikor várható a döntés, azt mondta, várhatóan májusban születik majd meg a Kúria döntése, onnantól pedig néhány hétre lesz majd szüksége a parlamentnek.   

Íme a hétfői Ab-határozat leglényegesebb pontjai:

- a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvényellenesek

- az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe

- de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek

- a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra

- konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is.

Egymásra várnak

Mint korábban megírtuk, a devizahitelesek problémájára a kormány mindképpen jogi, és kevésbé gazdasági megoldást akar találni, ezért döntésével a Kúria és az Alkotmánybíróság határozatára várt.

A legfőbb bírói szerv szerint nem ütköznek a jó erkölcsbe a devizahiteles szerződések - még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárítottak -, ám több kérdésben a Kúria sem döntött, indoklásuk szerint az Európai Bíróságra vártak, amely februárban közölte először álláspontját. Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar bíróságok belenyúlhatnak a szerződésekbe, a szerződések megsemmisítésére ugyanakkor nem érdemes számítani, mivel az épp a fogyasztóra tekintettel járna komoly veszélyekkel. Csakhogy ez nem a unió bíróságának végleges döntése, csak a főtanácsnok véleménye volt, a végleges határozat leghamarabb nyáron várható.

Néhány szó a szerzőről

Írta Hírmorzsák 5:44. Még több cikk ebben a kategóriában Itthon . Minden hozzászólást követhetsz és válaszolhatsz RSS 2.0. Szabadon hozzászólhatsz