Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt és több közeli munkatársát az ukrán határőrök megakadályozták az ország elhagyásában, de hollétük továbbra sem ismert. Az ukrán határőrség szóvivője szerint Janukovics szombaton megpróbálta megvesztegetni a határőröket a saját fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben, hogy engedjék felszállni Oroszországba tartó repülőgépét - közölte az MTI.

"Egy magánrepülőgép, amely a donyecki repülőtérről akart felszállni, nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Amikor a határőrök odamentek a géphez, hogy ellenőrizzék a dokumentumokat, fegyveresek pénzt ajánlottak nekik, hogy engedély nélkül is hagyják őket felszállni" - mondta el az AFP francia hírügynökségnek Szerhij Asztahov szóvivő, hozzátéve, hogy a kenőpénzt elutasították. A kudarcba fulladt felszállási kísérlet után két páncélozott jármű állt meg a repülőgépnél, és az elnök azokkal távozott - mondta a szóvivő. Olekszandr Turcsinov megbízott államfő szerint a leváltott elnök "megpróbált Oroszországba szökni".

Hasonló kudarcban volt része a donyecki repülőtéren Viktor Psonka volt főügyésznek és Olekszandr Klimenko volt jövedéki és adóügyi miniszternek is, akik mindketten közismerten Janukovics legszűkebb hatalmi köréhez tartoztak. Egybehangzó hivatalos információk szerint mindkét körözés alatt álló magas rangú tisztségviselőt megakadályozták a külföldre távozásban, de sikerült megszökniük a letartóztatás elől úgy, hogy testőreik tüzet nyitottak a határőrökre. 

A Fekete-tenger melletti Odesszában a Majdanon tüntetők elképzelései ellen már sorakoznak a tüntetők. A városban a kijevi ellenzékiekkel szimpatizáló tüntetés volt a nap folyamán.

Az orosz elnök hivatalának közlése szerint Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral beszélt telefonon vasárnap, egyéb részleteket ugyanakkor nem közöltek. Csak annyi szivárgott ki, hogy mindketten egy stabil Ukrajnában érdekeltek.

Leróni tiszteletüket a hősök előtt, legalábbis az Euromaidan Twitter-oldal ezt írja.

Ismeretlenek gránátot dobtak szombat éjjel Ungváron Viktor Pogorelov polgármester házára, a detonációban senki nem sérült meg - írja az MTI. A robbanás, amely a polgármester villájának udvarán történt, betörte az épület földszinti ablakait. A detonáció körzetében az ungvári rendőrség vezetőinek irányításával folyt a helyszínelés - adta hírül vasárnap a zakarpattya.net.ua ungvári hírportál, amely szerint a nyomozás eredménye néhány nap múlva lesz ismert.

Ungvár polgármesterének a lemondását az ukrajnai tiltakozó megmozdulások kezdete óta követelik a helyi tüntetők, akik szerint a város vezetője korrupt, saját érdekei szerint árusítja ki a közvagyont. Pogorelov az e heti kijevi fejlemények nyomán kilépett az eddig kormányzó Régiók Pártjából (PR), de bejelentette, hogy nem fog önként lemondani tisztségéről. Ugyancsak az elmúlt éjszaka Huszton ismeretlenek lövéseket adtak le az egyik helyi - a rendőrség által meg nem nevezett - magas beosztású vezető házára. A lövedékek az ablakon át becsapódtak az épület belsejébe, de az ott lakók közül senki nem sérült meg. Ebben az ügyben is folyik a nyomozás.

A leváltott ukrán elnök egyik munkatársa szerint Viktor Janukovics nem tervezi az ország elhagyását, és továbbra is el akarja látni az államfői feladatokat. Hanna Herman azt mondta az AP amerikai hírügynökségnek vasárnap, hogy Janukovics szombat éjjel a kelet-ukrajnai Harkivban tartózkodott. Herman az exelnök közeli munkatársa volt, de most igyekezett némileg elhatárolódni tőle. Bírálta ugyanakkor a parlamentben felülkerekedett ellenzék vezetőit, mert szerinte nem szentelnek elég figyelmet Janukovics pártjának. A leváltott elnök szombaton Donyeckből repülőgéppel Oroszországba akart utazni, de a határőrség nem engedte felszállni a gépet. A repülőtérről gépkocsin ismeretlen helyre távozott. (MTI)

A volt miniszterelnök sajtósa az ukrán sajtónak azt mondta, hogy Timosenkót meglepte, hogy őt javasolnák miniszterelnöknek, és azt kéri, ne számoljanak vele kormányfőként.

Fotó: MTI / EPA

Brüsszelben közzétett nyilatkozatában az MTI tudósítása szerint Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség és ő maga személyesen is szoros figyelemmel követi "a fontos ukrajnai fejleményeket". Leszögezte, hogy Ukrajna népének szabadon és demokratikusan kell döntenie saját jövőjéről. "Nyugalomra és önmérsékletre szólítok fel, hogy mindegyik fél a demokrácia, a stabilitás és a prosperitás útjának követésére tudjon összpontosítani, békés párbeszéd és előre hozott választások révén" - olvasható Anders Fogh Rasmussen nyilatkozatában.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének első számú civil tisztségviselője méltatta az ukrán hadsereg azon közleményét, miszerint az semmilyen módon nem fog beavatkozni a politikai válságba. "Fontos, hogy ez a helyzet továbbra is fennálljon" - nyomatékosította Rasmussen azt az igényt, hogy az ukrán hadsereg tartsa távol magát a politikai küzdelmektől.

A NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Ukrajna a NATO-val szorosan együttműködő partner, hogy "a NATO az ukrán nép barátja", és hogy az atlanti szövetség az Ukrajnával való együttműködés folytatására számít. Az atlanti szövetség korábban Ukrajnára - miként Grúziára is - úgy tekintett, mint potenciális új tagra. Bár a "nyitott ajtó" elvét a NATO hivatalosan sohasem vonta vissza, mindkét ország csatlakozási esélyei jelentősen csökkentek. Grúziáé annak nyomán, hogy rövid, súlyos vereséggel végződő háborút vívott Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia fölötti ellenőrzésért, Ukrajnáé pedig annak nyomán, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő deklaráltan letett az ország NATO-belépési szándékairól.

Az ukrán belső válságban a NATO, mint katonai szövetség egyelőre semmilyen szerepet nem játszik. A Nyugat részéről az Egyesült Államok és számos európai ország mellett - nemzetközi szervezetként - az Európai Unió igyekszik hatást gyakorolni a fejleményekre. Ennek jegyében döntöttek néhány napja az EU-országok külügyminiszterei különböző szankciókról.

Tüntetők kifosztották a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnökkel szövetséges ukrán kommunista párt kijevi székházát, és a "Bűnözők", "Gyilkosok", "Janukovics bérencei" feliratokat firkálták az épület homlokzatára - jelentette az AFP francia hírügynökség. A hét eleje óta negyven Lenin-szobrot döntöttek le vagy rongáltak meg Ukrajna-szerte, de főleg az ország nyugati részén, jeleként a megosztottságnak. Az inkább Oroszországhoz húzó Kelet-Ukrajnában több tisztségviselő is kétségbe vonta a Janukovics leváltásáról hozott szombati parlamenti döntés törvényességét.

Eközben Janukovics Kijev melletti rezidenciáján megfigyelendő újságírókról találtak listát, valamint kompromittáló dokumentumokat egy jól szervezett korrupciós hálózatról - olvasható az AFP egy vasárnapi jelentésében. A francia hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a polgárháborús állapotokat mutató kijevi kormányzati negyedben és környékén az élet némileg visszatérni látszott vasárnap a normális kerékvágásba, és például kinyitottak a napok óta zárva tartó üzletek (MTI).

Carl Bildt svéd külügyminiszter nemrég rakta ki Twitterre, hogy nemrég beszélt Catherine Ashtonnal, az EU külügyi főképviselőjével arról, hogy azonnal intézkedésre van szükség Ukrajnával kapcsolatban. Támogatnunk kell egy befogadó kormányt - írta Bildt. Ezzel minden bizonnyal arra célzott, hogy a lehető legtöbb pártot befogadó nemzeti egységkormányra van szükség.

Janukovics embereiről, és ellenőrzik a reptérre menő autókat. Így nem tudnak majd egykönnyen elmenekülni az országból a leváltott elnök közeli munkatársai, barátai.

A Janukovics-rezsimet támogató rendőrök leléptek, így valakinek kell a rendet biztosítani. A tüntetők állnak be járőrözni.

Az eddig kormányzó Régiók Pártjának frakciója vasárnap kiadott közleményében Viktor Janukovicsra és környezetére hárította a felelősséget az országban történtekért - írja az MTI. A pártnak egyébként hivatalosan Janukovics tiszteletbeli elnöke, vezetője Mikola Azarov volt kormányfő, aki január végén mondott le tisztéről. "Ukrajnát becsapták és kifosztották. Ez azonban még semmi azzal a fájdalommal szemben, amelyet most családok tucatjai élnek át hozzátartozóik elvesztése miatt a barikádok mindkét oldalán. Ukrajnát elárulták, az embereket egymással szembefordították. Mindezért Janukovics és közvetlen környezete a felelős" - áll a közleményben. 

Eltörölte az ukrán parlament vasárnap az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta. A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet a kárpátaljai Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek

Olekszandr Turcsinov házelnök vasárnap utasította az ukrán törvényhozás képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy keddig állapodjanak meg az új parlamenti többségről és az új kormány összetételéről - írja az MTI. "Utasítom a frakciók és képviselői csoportok vezetőit, hogy azonnal kezdjenek konzultációkat az új parlamenti többség és a nép bizalmát élvező kormány létrehozására" - jelentette be a házelnök vasárnap a parlament plenáris ülésén.

Olekszandr Turcsinov nemrég megválasztott házalnököt választotta meg az ukrán parlament ügyvezető államfőnek.

A bolgár főváros, Szófia szovjet háborús emlékművét ukránná festették vasárnapra.

A parlament által eltávolított elnök villája, melyről igen bizarr fotók keringenek az utóbbi órákban a neten, újra az állami. A rada képviselőinek döntő többsége ugyanis így szavazott.

Legalábbis azt mondta a BBC riporterének, hogy célja az, hogy Ukrajnát egy európai állammá szeretné tenni, európai életszínvonallal. Ha ezért elnökként tehetek valamit, akkor mindent megteszek majd  hangsúlyozta. Emellett hozzátette, hogy nincs itt még az ideje annak, hogy a tüntetők elhagyják a Majdant.

Az ellenzék által uralt ukrán parlament igen sok mindenről szavaz majd ma Kijevben. Meg szeretnék választani az új ukrán kormányfőt, erre a pozícióra Arszenyij Jatszenyukot, illetve Petr Polosenkót tartják esélyesnek. Előbb Timosenkó pártjának, a Szülőföldnek az alelnöke, utóbbi pedig egy milliárdos politikus.

A képviselők emellett betiltanánk a kormányzó Régiók Pártját, és a kommunista pártot is. Jelenleg mindkét pártnak ülnek képviselői a parlamentben. A parlament elé kerül még az EU-val kötendő társulási megállapodás is, Janukovics ennek aláírását halasztotta el tavaly novemberben, és ez vezetett a tüntetésekhez is.