Idén 133 éve hoztak törvényt a Csendőrség felállításáról

1881-ben a parlament megszavazta a Magyar Királyi Csendőrség felállítását. A testületre az 1881. évi II. és III. törvény vonatkozik. Az új és hamarosan legendássá váló szervezet 1882. január 1-jén kezdte meg működését.

Elsősorban katonaviselt embereket alkalmaztak, ami a szervezet katonai jellegét erősítette. Csakúgy, mint a honvédelmi minisztérium felügyeleti joga. Ugyanakkor bár általában a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott minden ügy, a szolgálattal kapcsolatos ügyekben a belügyminiszter rendelkezett hatáskörrel.

A kezdeti nehézségek ellenére a csendőrség végül Európa egyik leghatékonyabb testülete lett, 85–90%-os eredményességi mutatókkal.

A csendőrség tehát közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest volt. Feladata volt a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani, a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket felderíteni, feljelenteni, és a bíróságnak vagy más hatóságnak átadni.

A Magyar Királyi Csendőrség katonailag a honvédelmi, gazdasági kérdésekben pedig a belügyminisztérium alá tartozott.

A Csendőrség szellemiségét jól tükrözi a csendőrök tízpontos alapszabály-gyűjteménye, melyet 1941-ben állították össze:

1. Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol.
2. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország.
3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó.
4. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes.
5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat.
6. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered.
7. Védd a másét. A magadét ne pazarold.
8. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen.
9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson.
10. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben(, s a körül) megtalálod.