Egyelőre nem lépte még meg egyetlen nyugati állam sem, mert valószínű – reálisan nézve a helyzetet – többé kevésbé a legsúlyosabb azonnali, és az orosz elitnek igazán fájdalmas lépés lehet, ha befagyasztják külföldi számláikat. A EU és az Egyesült Államok első látásra tehetetlennek tűnik, de okozhat kellemetlen perceket Putyinnak, ráadásul az orosz gazdaság is már rövid távon rosszul járhat a Krím lerohanásával.

80 milliárd dollárral csökkent az orosz tőzsdei cégek értéke, miután a Krím-félszigeten fegyveres konfliktussal fenyegető orosz katonai beavatkozás történt a Portfolió.hu szerint. A rubel árfolyama a dollárhoz képest tavaly november, az első tömegdemonstrációk kitörése óta 16 százalékot gyengült, jelenleg is meredek esésben van. (Fájdalom, hogy a forint is gyengülni kezdett az Ukrajnából érkező hírekre.) Csehország bejelentette, hogy nem kér orosz kivitelezőből a Temelin mellé tervezett atomerőművéhez. (Utóbbi mondjuk viszonylag rizikónélküli kijelentés, révén a beruházást eleve régóta halogatják és a mostani cseh kormány eleve nem nagyon támogatja az egészet.) Az EU felfüggesztette a vízummentességről szóló tárgyalásokat Moszkvával. Ezek a közvetlen következményei egyelőre az orosz katonai beavatkozásnak a Krímben. Folyamatos nyugati nyomásgyakorlás az orosz elnökön.

Hogy mindez sok, vagy kevés, azt csak akkor érthetjük meg, ha jobban az események mögé nézünk, és nem érzelmi alapon közelítjük meg a kérdést. Akkor praktikusan egyelőre sokkal többet nem nagyon tehetnek a nyugati hatalmak – illetve egy-két igazán kemény dolgot még igen, de – sokkal több lehetőség híján – ezekkel egyelőre tartózkodnak élni. Az orosz vezetőkre, oligarchákra kirótt célzott vízumtilalom, és különösen az orosz vagyonok külföldi befagyasztása már igen érzékenyen érintené Vlagyimir Putyin környezetét. Az orosz elit közismert arról, hogy New Yokrban, Londonban, a francia riviérán tart fenn ingatlanokat, a nyugati számlákon parkoltatott pénzek aránya pedig dollár-tízmilliárdokban mérhető. Nem véletlen, hogy ezeket a nyugati hatalmak is egyfajta végső eszközként tartogatják egyelőre – mondta a hvg.hu-nak Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Kockázatok, és mellékhatások

A közvetlen gazdasági következményeknek ráadásul megvan az a „mellékhatása” is, hogy elsősorban a Putyint most támogató oligarcháknak (is) fájnak, hiszen a 2008-as grúz válság is megmutatta, hogy „Oroszország a világgazdaság szerves része, márpedig a tőke nem szereti a háborús helyzeteket”. Akkor napok alatt 800 millió dollárt vontak ki a befektetők az orosz gazdaságból, ráadásul akkor az orosz gazdaság még kiemelkedő, 7 százalékos GDP-növekedést produkált, míg az idei kilátásokat 2.5 százalékra kellett módosítani a korábbi magasabb elvárásokról. Ha a válság elhúzódik, eszkalálódik, akkor az orosz gazdasági környezet mindenképpen romlani fog, az ország hitelbesorolása eshet, ami érzékenyen érintheti a széles  körű érdekeltségekkel rendelkező oligarchákat is.

A szakértő szerint, bár a közvélemény számára gyenge eszköznek tűnik, a folyamatos diplomáciai nyomásgyakorlás szerepét sem szabad alábecsülni: Angela Merkel, Barack Obama világossá tette Vlagyimir Putyin számára, hogy átlépett egy határt, Nagy-Britannia, Kanada, az Egyesült Államok már visszahívta nagykövetét, a nyugati sajtóban Putyint imperialista diktátorként emlegetik. „Ha százas nagyságrendben érkeznek erről szóló feljegyzések az orosz vezetéshez, annak azért már lehet szerepe, ne feledjük, hogy Viktor Janukovicsot is sokáig el lehetett tántorítani efféle nyomásgyakorlással az erőszak alkalmazásától, csak akkor nyúlt ehhez, amikor már a vesztét érezte, és nem volt képes racionálisan cselekedni” – mondta Rácz András, hozzátéve ugyanakkor, irracionális lépésekre persze bárki, bármikor képes a világpolitikában is, hiába tűnik a nemzetközi diplomácia ilyen szempontból az érdekek vegytiszta harcának, és érvényesítésének, más szóval: „a hülyeség lehet történelemformáló tényező”.

Mi a jogi helyzet?

Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet Munkatársa arról beszélt, az intézetben rendezett konferencián, az orosz hivatkozások a krími orosz kisebbség megvédésére nemzetközi jogi szempontból abszurdak, hiszen ilyen esetben csakis akkor kerülne sor, ha konkrét fenyegetések, atrocitások érnének orosz állampolgárokat a Krímben, de ebben az esetben is csak egy korlátozott mentőakcióról lehetne szó, a mi pedig most történik, az nyilván teljesen más. Ukrajna ezzel szemben akár hivatalosan is kérhetne fegyveres beavatkozást, hiszen megsértették területi integritását – ugyanez tette Kuvait is 1990-ben, amikor Szaddám Huszein rohanta le az országot. A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor egy ENSZ-elítélő határozatnak nem sok következménye lenne – ilyenből rengeteg van már, nagyjából egyetlen állam sem foglalkozik velük. Egy Biztonsági Tanácsi elítélés persze már sokkal többet nyomna a latban, de ez az orosz BT-tagság, és vétójog miatt kizárt.

A szakértők szerint egyelőre kevés az esélye annak, hogy komolyabb fegyveres konfliktus törjön ki, az oroszok láthatóan a Krímre koncentrálnak, de ott is beásták magukat a félsziget északi részén, úgy tűnik, az elfoglalt pozíciók megtartására rendezkednek be, miközben az ukrán erők egyelőre puskalövés nélkül engedik át a stratégiai létesítményeket. A következő órák legfontosabb kérdése persze az lesz, mit reagál az ukrán hadsereg az orosz haditengerészet ultimátumára. Ugyanakkor, mint arra Rácz András felhívta a figyelmet, a félszigeten egyre több fegyver halmozódik fel, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy valamilyen fatális hiba folytán eldördül az első lövés.

A Krím szempontjából ugyanakkor az sem mellékes, hogy a félsziget gazdasága – vastag orosz érdekeltségekkel természetesen – a turizmusra épül, márpedig egy politikailag instabil helyzetben a turisták is nyilván elmaradnak majd.

Néhány szó a szerzőről

Írta Hírmorzsák 9:48. Még több cikk ebben a kategóriában Itthon . Minden hozzászólást követhetsz és válaszolhatsz RSS 2.0. Szabadon hozzászólhatsz