Közzététel:2014. március 11., kedd
Írta Hírmorzsák
Kinyitnák a lengyelek a palagáz-csapot
A lengyel kormány elfogadta az új palagáztörvényt, amely az adminisztratív és szabályozási akadályok lebontásával kedvez a befektetőknek - jelentette be Donald Tusk miniszterelnök keddi varsói sajtóértekezletén.
A törvény értelmében 2020-ig a palagáz-kitermelés adómentes lesz, attól kezdve pedig 40 százalék körüli adó fogja terhelni. A kezdeti adómentesség célja a kutatások és a kitermelés felgyorsítása - húzta alá a miniszterelnök. Azoknak a befektetőknek, akik koncessziót kapnak a kutatásra, lehetőségük lesz kitermelni és értékesíteni is a palagázt.
Tusk szerint az ukrajnai események tükrében a gázellátás biztonsága az állami szuverenitás alapvető feltétele. Az Európai Unió tagállamainak Oroszországgal fennálló kapcsolatait jelenleg nagyban meghatározza az adott állam energiafüggősége Moszkvától - mondta.
A lengyel miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a törvény "simán átmegy" a parlamenten, amelynek jóváhagyására még szükség van a jogszabály életbe lépéséhez.
Lengyelország három évvel ezelőtt nagy lendülettel kezdte el a palagáz-lelőhelyek felkutatását és a próbafúrásokat, miután Tusk bejelentette, hogy 2014-ben szeretnék beindítani a nem hagyományos gáz kereskedelmi szintű kitermelését. A lengyel miniszterelnök szerint az ország 2035-re képes lesz biztosítani gázszükségletét és így saját energiabiztonságát.
Szakértők szerint a mintegy 5,3 ezer milliárd köbméterre becsült lengyel palagázkincs - Európa legnagyobb készlete - 300 évre biztosítaná a teljes lengyel szükségletet.
A palagáz geológiai palarétegek mikroszkopikus üregeiben megrekedt földgáz, amely nem termelhető ki a hagyományos módon. A kitermelés az úgynevezett hidraulikus repesztéses technológiával lehetséges, amelynek során nagy mennyiségű vizet tartalmazó homok-szuszpenziót szivattyúznak a gáztartó rétegbe.
A palagáz kiaknázási technológiájának fejlődésével számos ország számára nyílt lehetőség óriási mennyiségű, addig kitermelhetetlen földgáz kinyerésére. A kitermelés ugyanakkor számos kockázatot is hordoz, egyebek között veszélyeztetheti a talajvíz minőségét, a levegőminőséget, és a repesztés földrengést okozó hatásával is számolni kell.
