Kihúzzák a gazdák alól a földet

Csomagban árult osztatlan közös tulajdonban vásárolnak pár négyzetmétert a spekulánsok, majd értékes termőföldekhez jutnak hozzá.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a NAK Heves megyei területi szervezete szervezett a megyei küldötteknek és osztályelnököknek Demjénben. A tanácskozáson a megyei gazdálkodók és feldolgozóipari szakemberek elmondhatták problémáikat, javaslataikat.

Az elnök előbb beszámolt arról, hogy a kamarához kerültek a falugazdászok, és ismét az ő feladatuk az őstermelői igazolványok kiállítása. Ennek értéke 2000 forint, így a legkisebb tagok a tagdíjjal egyenértékű szolgáltatást kaptak, de ezen kívül is sok segítséget kaphatnak a tanácsadóktól és a falugazdászoktól. Elmondta, az ez évi tagdíjat nem februárban, hanem május közepéig kell befizetni. A későbbiekben az önbevalló rendszer helyett, a NAV adatai alapján, a kamara róná ki a tagdíjat. Kezelni akarják a TÉSZ-tagok kettős fizetését, a tagdíj megosztást, a méltányosság kérdéseit. Szeretnék kiszűrni az ál-őstermelőket, a tagok pedig plusz szolgáltatásként kedvezményeket nyújtó kamarai kártyákra is jogosultak.

– Más megyékbe is szeretnék eljutni hasonló rendezvényekre. Néhány gazdához el is látogattam azért, hogy képet kapjak a fejlesztési terveikről, megosszák velem a problémáikat. De elmesélték innovatív ötleteiket is, ezeket, ha országos szinten is alkalmazhatók, igyekszünk felkarolni. A cél, hogy ne vesszenek el, hanem anyagi támogatással kipróbálhatók legyenek – mondta el Győrffy.

A Közös Agrárpolitikára kitérve kifejtette: Magyarországnak a kisebb tortából nagyobb szelet jut 2014-2020 között. Jó esély van a SAPS megmaradására, a capping – a legnagyobb üzemek támogatásának maximálása – bevezetésére. A néhány hektáron gazdálkodó termelők egyszerűbben jutnak majd támogatáshoz. Ugyanakkor azt várják a kormánytól, hogy a 2-es pillérbe tartozó – termeléshez kötött, illetve vidékfejlesztési, agrár-közigazgatást finanszírozó – támogatásokhoz az állam a jelenlegi 15 százaléknál nagyobb önrészt vállaljon. A spórolás versenyhátrány.

Sok fórumon kérdés és észrevétel érkezett a földtörvényhez kapcsolódóan. Így például országszerte sürgetik a helyi földbizottságok megalakítását, de ehhez még hiányzik a végrehajtási rendelet. Több küldött arra panaszkodott, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem adja el a beékelődött, 3 hektárnál kisebb földdarabokat a szomszédoknak, holott erre törvény is született. Mások azt észrevételezték, hogy spekulánsok húzzák ki a gazdák talpa alól a talajt, méghozzá úgy, hogy kinézik az egyben meghirdetett földcsomagokat, majd bevásárolják magukat az azok között szereplő osztatlan közös tulajdonba, s akár 10 négyzetméternyi parcella megszerzésével is jogot formálhatnak a vásárlásra.

A kamara gondozná a 100 millió alatti pályázatokat
Jó esély van arra, hogy a tagok részére a NAK írhatná – ingyen – a százmillió forint érték alatti pályázatokat. Győrffy Balázs ennek kapcsán kifejtette, hogy nem csupán pályázatírásról van szó, hanem annak menedzseléséről és utógondozásáról is. Sőt, generálni is szeretnének pályázatokat, azaz a tagoknak ajánlanák a lehetőségeket. Szeretnék elérni azt, hogy az élelmiszeripari feldolgozó cégek számára a GINOP-ból 500 milliárd forintos keretet különítsenek el. Amennyiben az itthon megtermelt termésmennyiséget a hazai ipar tudná feldolgozni, akkor komoly exportbevételhez jutnának a cégek, az állam adóbevételei pedig növekednének.

A gazdák fölhívták a figyelmet arra is, hogy egyes agrárcégek törzstőkéje mögött földtulajdon áll. Az üzletrész megszerzésével egyes nagyvállalkozók, nem helyi gazdák több ezer hektárhoz juthatnak, jutottak Hevesben. Szó esett az osztatlan közös tulajdonok sürgető problémaköréről is, hiszen a földhasználathoz a többi tulajdonos aláírása kell, a nyilvántartások pedig nem naprakészek. Ugyanebből problémája származhat annak is, aki például bozótot szeretne irtani egy ilyen területen, hiszen ahhoz, illetve az erdő-felügyeleti engedélyhez a többi – esetleg már elhunyt– tulajdonos beleegyezése is kell. Kifogásolták a földhasználati bejelentés bonyolultságát, ami a földtörvényből fakad. Győrffy Balázs elmondta, a hazai agrárium nagy problémája a bérleti díjak rendszere, ezek révén óriási összeg áramlik ki a szektorból. Szerinte az örökléssel és az ahhoz kapcsolt művelési kötelezettséggel lehetne megakadályozni azt, hogy a föld befektetés, s ne termelő eszköz legyen.

Fél- és egész helyett negyedsertést hoznak be

A hazai sertéshúspiac egyharmadát a feketekereskedelem tehette ki Győrffy Balázs szerint. A fél- és az egész sertésre bevezetett ÁFA-csökkentéstől azt várja a kamara, hogy fehéredik majd a piac. Az ÁFA-kulcs csökkentéséből adódó bevételkiesést kompenzálhatja a legális volumennövekedésből fakadó bevétel-növekedés. Az ÁFA-csökkentés eredményeit ma öt szervezet monitorozza, hiszen amennyiben beválik, akkor más termékekre is kiterjeszthetik. A piaci mozgásokat vizsgálva azt is nézik, hogy az importőr átállt-e például a negyedsertés behozatalára. A sertéstartók örülhetnek, hiszen az itthoni húsárak most már növekedési kezdenek.

Fölmerültek vagyonvédelmi és a mezőgazdasági úthálózattal kapcsolatos kérdések. A Heves megyei küldöttek szóvá tették, hogy az erdészeteket több százmillió forintos kár éri a lopások miatt. Az utakat a tulajdonos önkormányzat, vagy a privatizációkor hozzájutott vállalkozó nem tartja karban. Győrffy elmondta: meg kell egyezni az önkormányzatokkal, s közös erővel felújítani az utakat. Az infrastruktúra leromlásában egyébként hibásak a gazdák is, hiszen, ha nem szántanák be az árkokat, le tudna folyni a víz.