Közzététel:2014. január 21., kedd
Írta Hírmorzsák
Érvénytelen egy OTP-s hitelszerződés a bíróság szerint
Érvénytelennek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék.
A Fővárosi Törvényszék másodfokon érvénytelennek nyilvánított egy 2007-ben kötött OTP-s devizahitel-szerződést egy dokumentum szerint, amely a Hitelsikerek.hu oldalra került fel (a dokumentumról az Origo adott hírt először). A január közepén hozott ítélet szerint az OTP négy pontban sértette meg a hitelintézeti törvényt. A banknak meg kell térítenie a perköltséget, és majdnem 739 ezer forint kereseti és fellebbezési illetéket is ki kell fizetnie. Első fokon még a bank javára döntötte el az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék viszont másodfokon megváltoztatta az ítéletet.
A bíróság az Origo információi szerint problémásnak találta a teljes hiteldíjmutató (thm) meghatározását és kiszámítását, nem tartotta megfelelőnek a szerződéssel kapcsolatos költségek (kamatok, járulékok és ezek százalékos értékének) meghatározását, úgy ítélte meg, hogy a thm változásáról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és a szerződés nem tartalmazta a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat.
Mi lehet a következmény?
Egy hitelszerződés semmisségének kimondása után a bíróságok abba a problémába ütköznek, hogy mi legyen a semmisség jogkövetkezménye. Közkeletű nézet, hogy ilyen esetben a jogkövetkezmény az eredeti állapot helyreállítása kell legyen, ami azt jelenti, hogy úgy kell elszámolnia a banknak és az adósnak, mintha a szerződés létre sem jött volna. Ez azonban csak az egyik lehetséges opció.
A Polgári Törvénykönyv szerint, ha egy szerződés semmis, annak többféle jogkövetkezménye lehet. Az eredeti állapot helyreállítása mellett az is egy lehetőség, hogy a szerződést hatályossá nyilvánítja a bíróság a határozathozatalig terjedő időre (mely időszak alatt a felek elszámolnak egymással, majd a szerződés megszűnik), de úgy is dönthet, hogy csak részben nyilvánítja érvénytelennek a szerződést (például kihúzza belőle a jogszabálysértő kikötéseket).
Az a lehetőség is szerepel a Ptk.-ban, amit a Kúria választott egy tavaly nyári, szintén OTP-s hitelszerződéssel kapcsolatos döntésben: a bíróság érvényesnek nyilváníthatja a szerződést, ha úgy ítéli meg, hogy megszüntethető az érvénytelenség oka. Utóbbi jogkövetkezmény egyébként az, amit tavaly decemberben kiadott jogegységi határozatában a Kúria előírt a bíróságoknak. A jogegységi határozat szerint, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg - feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt –, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
Fontos azonban hozzátenni, hogy mivel egy másodfokú ítéletről van szó, valószínűleg még nem ért véget a történet. A bankok ugyanis az eddigi perek alapján eltökéltnek látszanak abban, hogy a kedvezőtlen másodfokú döntéseket tovább vigyék a Kúriára.
