Százmilliókkal gazdagodnak a választásokra beindult pártok

Nem véletlenül zúdította több száz jelölt az ajánlóíveit a választási irodákra az elmúlt napokban, hétfő délután négy órakon zárul a jelöltállítás. Ezen a választáson minden eddiginél többen lesznek jelöltek, átlagosan legalább tízen versenyeznek egy-egy kerületben, de kérdés, mennyire tudnak beleszólni a Fidesz-Összefogás-Jobbik küzdelembe. Pénzük lesz rá: a jelöltséggel és az esetleges országos listával járó milliókat több százan begyűjthetik. Térképünkön azt is megnézheti, ki indul az ön körzetében. 

Bő választékot találnak majd a szavazólapon a balassagyarmati választók: 17 jelölt közül már biztosan választhatnak, de ez még több is lehet akár, öt másik induló ugyanis még várja a választási iroda jóváhagyó döntését. A szigetváriak szintén nem panaszkodhatnak majd arra, hogy kevés jelölt közül kell választaniuk: itt legkevesebb 15-en szerepelnek majd a szavazólapon.

Ezekből a példákból is látszik, hogy az idén megváltozott szabályok (nagyobb körzetekből kellett összeszedni kevesebb támogatót, ráadásul most már több jelölt indulását is támogathatja egy választó az aláírásával, míg eddig csak egyvalakinek adhatta az ajánlószelvényét) minden eddiginél nagyobb lehetőséget adtak, hogy valaki elindulhasson a választásokon. (Folyamatosan frissülő térképünkön megnézheti, ki indul az ön körzetében.)



Jön az SMS

Az összesített adatokból kiderül, hogy több kis párt is jól szerepelt az aláírásgyűjtésen, olyannyira, hogy szinte biztosan országos listát tud majd állítani négy parlamenten kívüli párt: a devizahitelesekért sokszor tüntető A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták, az MDF-utódszervezetként ismert a JESZ, illetve Thürmer Gyula Munkáspártja. Ezek a pártok már most teljesítik az országos lista állításához szükséges két feltételt: legalább 27 egyéni jelöltjük van 9 megyében és Budapesten.

Ezen a nyolc listán kívül egy nagy hajrával még hat-hét pártnak van esélye arra, hogy országos listája legyen, például a 2010-ben is országos listát állító Seres Máriának (a mostani pártja neve SMS, vagyis Seres Mária Szövetségesei), de még egy nagy hajrával Szili Katalin pártja is átugorhatja a lécet. Az Új Magyarország Pártnak 26, a Seres Mária Szövetségeseinek 23, a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártnak 22, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártnak és a Magyarországi Cigánypártnak 20-20, a Szili Katalin-féle Közösség a Társadalmi Igazságosságért pártnak pedig 19 hivatalos jelöltet sikerült állítani délig.

Hétfőn délután négy óráig gyűjthetők az aláírások

Az országos lista állítása két okból is fontos egy pártnak: egyrészt így az ország összes szavazókörében lehet rájuk szavazni, és nagyobb esélyük van elérni az öt százalékos parlamentbejutási küszöböt, vagy az egy százalékos küszöböt, ami után már jár négy évig az állami támogatás. Másrészt pedig vélhetően legalább ugyanennyire fontos a több mint száz milliós állami támogatás.

Az országos listáért egy párt legkevesebb 149 millió forintot kap a kampányra költségvetésből, de minél több az egyéni jelölt, annál több ez a támogatás: 106 jelölt esetén már 597 millió jár az államtól. Az egyéni jelöltek pedig külön is kapnak pénzt: fejenként egymillió forintot kincstári számlára. A pénzzel részletesen el kell számolniuk, és ha a jelölt két százaléknál kevesebbet ér el a választáson, vissza is kell fizetnie az elköltött pénzt. Az országos listára kapott pénzzel a pártnak az Állami Számvevőszék felé ugyan el kell elszámolnia, de azt akkor sem kell visszafizetnie, ha egyetlen szavazatot sem kap a választásokon.

Ennyi pénz jár az országos listáért

- 53 egyéni jelölt állításig 149 millió,
- 54-79 jelölt esetén 298,5 millió,
- 80-105 jelölt esetén 447,75 millió,
- 106 jelölt esetén 597 millió forint.

A Fidesz-KDNP, a baloldali Összefogás és a Jobbik már napokkal ezelőtt leadta az íveket (a Fidesznek és a baloldalnak már az első napokban sikerült mindenhol átugrania a lécet), így nekik mind a 106 egyéni választókerületben biztosan lesz jelöltjük. Bár Schiffer András, az LMP társelnöke hétfő reggel azt mondta, megvan mind a 106 indulójuk, a valasztas.hu-n délben csupán 64 hivatalos jelölt szerepelt. Ez az országos lista állításához elég, de megnehezíti a parlamentbe jutást, ha nem lesznek ott minden körzetben az egyéni szavazólapokon, hiszen az öt százalékos küszöböt az ország összes szavazatához kell viszonyítani. Az Fidesz-KDNP-nek, az Összefogásnak és a Jobbiknak már elfogadta az országos listáját a választási iroda, az LMP-lista pedig még döntésre vár.

Körzetenként tíz név

Hétfő délig 1528 induló regisztrált már a választási irodáknál, hogy a 106 egyéni körzet egyikében hivatalosan elindulhasson. Ez délután négy óráig még emelkedhet, addig lehet ugyanis gyűjteni az aláírásokat és leadni az íveket a választási irodáknál, amelyeknek három napjuk van ellenőrizni az ajánlásokat, azaz csütörtökig dől el végleg, hogy hol hány jelölt versenyez a parlamenti mandátumért.

2006-ban 998 egyéni jelölt volt, 2010-ben pedig 810 induló (176 egyéni választókerületben), az idén biztosan ezer fölött lesz az indulók száma. Ez azt jelenti, hogy április 6-án átlagosan legalább tízen versenyeznek egy mandátumért. A megyékre lebontott adatok szerint a legtöbben Budapesten, Pest és Borsod megyében indulnak, de Budapesten akad még olyan kerület, ahol csak a parlamenti pártoknak van jelöltjük. Nógrád megyében viszont a két egyéni körzetben összesen 41 induló jelentkezett a választási irodánál. Hétfő délután az egyéni választókerületi bizottságok elkezdik a sorsolást, hogy a képviselőjelöltek milyen sorrendben kövessék egymást a szavazólapokon. A korábbi választásokon a jelöltek még abc-sorrendben szerepeltek, az új törvény azonban sorsolást ír elő, és akár kalapból is kihúzhatják a jelöltek nevét.

Kérdés, hogy az egyes kerületekben mennyire tudnak a kisebb pártok jelöltjei beleszólni a versenybe. A kutatások szerint a Fideszen és az Összefogáson kívül maximum a Jobbiknak van esélye egy-két kerületet elhódítani. Viszont a kisebb jelöltek értékes százalékokat vehetnek el egy-egy esélyesebb indulótól, és mivel egy forduló lesz, arra sincs lehetőség, hogy később átpártoljon egy szavazó. Vagyis nem kizárt, hogy egy nagyobb párt még a következő egy hónapban megpróbálja rábírni a kisebb jelölteket a visszalépésre (az Összefogásnak például fontos lehet, hogy Schmuck Andorék vagy Szili Katalinék ne induljanak ellenük), és egy jelölt április 6-ig bármikor meggondolhatja magát.