Közzététel:2014. február 6., csütörtök
Írta Hírmorzsák
Szirénázva szavazta meg a parlament a paksi bővítést
Az LMP frakció aktív tiltakozása mellett, egy kényszerű szünet után fogadta el az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződést kihirdető törvényt. Ez alapján két új, legalább ezer megawattos blokk épülhet, ma még ismeretlen áron. A döntés fél évszázadra meghatározza a magyar energetika fejlesztési irányait.
Név szerinti szavazáson hagyta jóvá az Országgyűlés csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.
A kormánypárti képviselők mellett igennel szavazott a Jobbik-frakció döntő többsége is, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemet mondott. Nemmel szavazott a Fideszből kilépett Ángyán József, és az a néhány LMP-s és MSZP-s képviselő, aki jelen volt a teremben. A Jobbikból kilépett Lenhardt Balázs volt az egyetlen, aki tartózkodott. Orbán Viktor kormányfő nem volt jelen a szavazáson.
 |
A név szerinti szavazást néhány perc után sziréna hangja szakította meg: Szél Bernadett és Ertsey Katalin LMP-s képviselők zavarták meg ezen a módon a szavazás menetét. Az ellenzéki képviselők "Magyarország eladva és eladósítva" feliratú transzparenseket is feltartottak. Az elnöklő Jakab István utasítására a terembiztosi szolgálat próbálta tőlük elvenni a táblákat, de nem jártak sikerrel. Jakab javaslatára végül a parlament kizárta az ülésnap további részéről Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Ertsey Katalint és Lengyel Szilviát, majd a házbizottság rendkívüli ülése miatt szünetet kellett tartani.
 |
Szél és Ertsey a szünetben a karzatról kiabált a kézi hangosbeszélőkkel, de a teremszolgálat munkatársa ezeket elvette tőlük. Kövér László házelnök a szünetben az ATV--nek azt mondta: "Mit lehet szólni ennyi idiótához?". Kövér ugyanakkor a lehető legsúlyosabb büntetést javasolta a rendbontókkal szemben. A kényszerű szünet után az Országgyűlés folytatta a név szerinti szavazást, amely immár nagyobb incidens nélkül ért véget. Az LMP, az MSZP nagyobb része és a független képviselők java a második nekifutáskor már távol maradt a szavazástól.
 |
A zárószavazás előtt a parlament többsége leszavazta az összes, ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványt, így vált lehetővé - az ülésnap elején elfogadott napirend-módosítás értelmében - a tervezettnél egy héttel korábban a zárószavazás.
Egy régi terv
A Magyar Villamos Művek (MVM) már 2007 nyarától dolgozott a bővítést megalapozó tanulmányokon. A bővítésre az elvi engedélyt az előző Országgyűlés adta meg 2009. március 30-án. Az erről szóló határozatot Gyurcsány Ferenc kormánya nyújtotta be, és nagy többséggel (330 igen szavazattal, 6 nemmel és 10 tartózkodással) támogatták az akkori kormánypártok és az ellenzék is. A baloldali ellenzék azóta megváltoztatta a véleményét, és elutasítja a bővítést, legalábbis azt a módját, ahogy arról az Orbán-kormány megállapodott az orosz féllel.
A Moszkvában, idén január 14-én aláírt szerződés alapján az együttműködés tárgya a paksi 5. és 6. blokk tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére és üzemen kívül helyezésére vonatkozik. Mindkét blokk legalább 1000 MW teljesítményű VVER típusú (a jelenleg is működő blokkokhoz hasonló) reaktor. A blokkokat egy, az orosz állami irányítás alatt álló (legalább 95 százalékban állami tulajdonú) szervezet építi, míg egy hasonlóan állami magyar szervezet (vélhetően az Magyar Villamos Művek) teljesíti a kötelezettségeket.
A megállapodás alapján az orosz fél húsz évig vállalja a Paks 2 atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal történő ellátását, igaz, a megállapodás meghosszabbítható A keletkező, nukleáris hulladéknak minősülő kiégett fűtőanyag-kazettákat kezelés céljából Oroszországba szállítják, ahol tárolják, vagy újrafeldolgozzák azokat. A húsz év elteltével viszont – áll a szerződésben – a kiégett kazettákat, vagy az újrafeldolgozás után maradt hulladékot visszaszállítják Magyarországra, itt kell gondoskodni a végleges elhelyezésükről.
Hiányzik a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”. A szerződést bármelyik fél egyoldalúan felmondhatja, elég egy írásos értesítést küldeni erről, egy évvel ez után az egyezmény megszűnik.
