Így békélhetnek meg a magyarok és a szerbek

A Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezetei minden év február 15-én megemlékeznek az újvidéki vérengzés szerb és zsidó, valamint délvidéki hideg napok magyar áldozatairól – erről fogadott el közös nyilatkozatot a Fidelitas és csaknem egy tucat határon túli ifjúsági szervezet.

Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, budapesti szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője vasárnap Budapesten, a Margitszigeten tartott megemlékezésükön azt mondta: a XX. században az emberi önzés és a fanatizmus miatt rengeteg tragédia történt. Ilyen volt a negyvenes évekbeli délvidéki vérengzés is, amikor több ezer magyar és szerb polgári lakost irtottak ki etnikai alapon.

A nagyhatalmak uszítanak

Szegedinszki Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fórumának képviselője a nyilatkozatot ismertetve kifejtette: Délvidék, más néven a Vajdaság az elmúlt évszázad során a régió „éléskamrája", az egyik legfejlettebb soknemzetiségű gazdasági térsége volt, ahol békében éltek együtt magyarok, szerbek, horvátok, svábok, szlovákok, románok, ruszinok és bunyevácok. A XX. század során azonban a „totalitárius, gyilkos ideológiák és az idegen nagyhatalmak sikeresen egymás ellen uszították a délvidék nemzetiségeit".

1945. február 15-én kezdődött meg az egyik magyar falu, Mozsor kitelepítése, lakosságának gyűjtőtáborba hurcolása, több mint félszáz helybeli azonnali kivégzése. Ehhez kötődően a jövőben minden évben megemlékezéseket tartanak, melyet egy közös nyilatkozatban rögzítettek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteinek vezetői.

A budapesti Fidelitas nemzetpolitikai csoportjának tagjai a megemlékezésen a Margitszigeten, a Margit-híd közelében. Fotó: Bruzák Noémi / MTI Rendezni kell a közös ügyeinket

Szegedinszki Krisztián azt mondta: céljuk a szerb, zsidó és magyar áldozatok emlékének megőrzése, az őket megillető tisztelet kinyilvánítása, de mindemellett más áldozatok emlékét is tiszteletben tartják. Továbbá elismerik a második világháború során a magyar hadsereg és közigazgatás által okozott sérelmeket is – tette hozzá.

Mint kiemelte: bíznak abban, hogy „ez a nyilatkozat is a két ország, Magyarország és Szerbia közötti megbékéléshez, a múltban esett sérelmeink orvoslásához, és ezáltal a közös ügyeink rendezéséhez vezet". A nemzetpolitikai munkacsoport által szervezett megemlékezés végén a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői az Olt, a Vág, a Csallóközi Duna, a Zentai Tisza, a Kőrös és a Tiszakeresztúri Tiszából hozott vizet közösen öntötték a Dunába. Hente Lilla, a Fidelitas alelnöke hangsúlyozta, ezzel azt jelképezik: „ahogy a folyó elszalad, mi is túllépünk a sérelmeken, de mindig emlékezni fogunk, soha nem feledjük el a halottaink emlékét és ezeket a borzalmas eseményeket".

Az egyik résztvevő délvidéki folyókból gyűjtött vizet önt a Dunába az újvidéki mészárlás szerb és zsidó, valamint a délvidéki hideg napok magyar áldozataira emlékezve. Fotó: Bruzák Noémi / MTI Áldozatok tízezrei

A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es „hideg napok" után két és fél évvel, az 1944-45-ben tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

A borzalmas mészárlást csodával határos módon élte túl Kamarás Mihály atya, aki a délvidéki vérengzés idején szemtanúja volt rendtársai szenvedéseinek és halálának. Az azóta elhunyt ferences szerzetes rubinmiséje előtt exkluzív nyilatkozatot adott az MNO-nak.



Exkluzív MNO Videó: A 44-es vérengzés utolsó tanújaExkluzív MNO Videó: A 44-es vérengzés utolsó tanúja

Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították. A Terror Háza alábbi térképén látható, hogy a teljes Délvidék területére kiterjedtek a magyarirtások.

Internálótáborok és meggyilkolt délvidéki magyarok. Még évtizedekre lehet szükség az áldozatok pontos számának meghatározásához Fotó: Terror Háza Magyar reneszánsz a Vajdaságban

A Tito-i diktatúra, majd a Milosevič-i dühöngő nacionalizmus évei után az elmúlt időszakban normalizálódni kezdtek a szerb-magyar kapcsolatok; ahogy Lezsák Sándor. az Országgyűlés elnöke mondta, a vajdasági magyarság a reneszánszát éli. A szerb parlament 2013 júliusi rendkívüli ülésén elsöprő többséggel fogadta el a délvidéki magyarok ellen 1944–45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot; a szerb és a magyar köztársasági elnök közös főhajtása után pedig nem lehet úgy tenni, mintha az 1944–45-ös események nem történtek volna meg – ezt már Pásztor István, a VMSZ elnöke. Mint monda, a magyar–szerb történész vegyes bizottság munkája, a szerb parlament deklarációja, a csúrogi emlékművek fölavatása mind ékes bizonyítékai a pozitív folyamatoknak.

Számolhatnak velünk a határon túli magyarok

Eközben gyors ütemben folyik a délvidéki magyarok honosítási eljárása, ősszel az ötvenezredik vajdasági magyar is letette az ünnepélyes állampolgársági eskütételt Szabadkán, és kész a népesedési akcióterv is.

Magyarország és Szerbia kapcsolatai jelentősen fejlődtek az elmúlt időben, és ez tágabb mozgásteret adott a délvidéki magyaroknak is – mondta korábban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára; a változások egyik fő tartópillére az erős anyaország – emlékeztetett Orbán Viktor korábban, hozzátéve: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az alkotmányos alapok „nem lesznek fölszedhetők”, ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is.