A hazatérést ünnepelték Somoskőújfalun

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 90. évfordulójára emlékeztek Somoskőújfalun vasárnap. A település Somoskővel együtt csaknem négy évig volt Csehszlovákia része a trianoni döntés után.

Becsó Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke a megemlékezésen azt mondta: Somoskőújfalu és Somoskő a példa arra, hogy fennmarad az a közösség, amely világos célok mentén összefog. Trianon, nemzetünk egyik legsúlyosabb sorscsapása átrajzolta a történelmi Nógrád vármegye térképét is, Csehszlovákiába száműztek két, színtiszta magyar közösséget, Somoskőújfalut és Somoskőt is.

Becsó Zsolt kifejtette: az akkori európai politikusok nem tudták megtörni akaraterőnket, eltökéltségünket abban, hogy nem békülünk meg semmiféle, a nemzeti önrendelkezésünket gyengítő, a közös jövőnket, identitásunkat veszélyeztető döntéssel sem akkor, sem most.

Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, és Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat.

Becsó Zsolt beszédében arra is kitért, hogy Somoskőújfalut ezután egy másik katasztrófa is elérte: 1977-ben „hozzácsapták” a megyeszékhelyhez, hogy növeljék a szocialista város lélekszámát.

A lakosok 2004-ben helyi népszavazással döntöttek az elválás mellett, és Somoskőújfalu 2006 októberétől lett ismét önálló község. A Somoskői Váralja Egyesület a Somosi Kultúráért Egyesülettel együtt elhatározta, hogy február 15-ét a hazatérés napjává nyilvánítják.