Közzététel:2014. február 23., vasárnap
Írta Hírmorzsák
10 megdöbbentő ábra a nyugdíjunkról
Minden korábbinál súlyosabb üzleti érdeke a biztosítóknak, hogy a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban "riogassák" az embereket Magyarországon. Január 1-je óta ugyanis 20%-os adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz, ami kihagyhatatlan értékesítési érv a magyar biztosítóknak és az ügynököknek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását, és más hosszú távú megtakarításokhoz hasonlóan e biztosításoknak is egyre nagyobb lesz a jelentőségük a nyugdíj-előtakarékosságban. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk be, miért nem alaptalan az egyre hangosabb "riogatás".
Az újonnan kötött nyugdíjcélú életbiztosításokhoz január 1-je óta évi 20%-os adókedvezmény jár, ahogy erről korábbi cikkeiben (pl. ebben) már a Portfolio.hu is részletesen írt. Farkas András, a pénzügyi termékek közvetítésével foglalkozó Consequit Group értékesítési vezérigazgatója szerint legalább négy ok szól a nyugdíjcélú életbiztosítások mellett:
1. Nyakunkba szakad a demográfiai cunami (az öregedés megatrendje),
2. Rosszul érzékeljük az időt (ösztönösen elbagatellizáljuk a jövőbeni veszélyeket),
3. Mindannyian adót optimalizálunk, ahogy tudunk (a járulékfizetésben ellenérdekeltek vagyunk),
4. A magyar öregségi nyugdíjrendszer csak egy lábon áll.
Mivel a magyar nyugdíjrendszer szinte kizárólag az "első pillérből" áll, vagyis a mindenkori nyugdíjasok jövedelmét az aktuális aktív keresők befizetéseiből az állam fedezi, a demográfiai válság különösen is kritikussá teszi a leendő magyar nyugdíjasok helyzetét. Ezt a tényezőt tükrözi ezért az alábbi tíz ábra nagy része.
1. Öregszik Európa társadalma
A születések számának visszaesése és az élettartam emelkedése együttesen az európai társadalom elöregedéséhez vezet. 2005 és 2015 között várhatóan 1,9%-kal fog csökkeni Európa népessége, miközben azonban a fiatalok lélekszáma drámaian visszaesik majd, a nyugdíjasoké drasztikusan emelkedni fog.
2. Egyre nagyobb lesz a függőség
Az egyes generációk létszám szerinti arányában bekövetkező változások oda vezetnek, hogy egységnyi aktív keresőre egyre több eltartandó nyugdíjas jut. Míg 2005-ben még csak 24,6% volt e két csoport egymáshoz viszonyított aránya Európában, ez 2050-re 52,8%-ra nőhet. Magyarországon látszólag kicsit jobb ennél a helyzet: a 2005-ös 22,8% várhatóan 48,3%-ra ugrik 2050-re. Az ún. gazdasági függőségi ráta viszont, vagyis az összes nem dolgozó és a foglalkoztatottak aránya már 2011-ben 1,62 volt Magyarországon, és a helyzet várhatóan csak romlani fog.
3. Nyugdíjba vonul a Ratkó-nemzedék
A magyar demográfiai helyzet ráadásul több szempontból is sajátos. Két nagy hullámban közelíti a magyar népesség a nyugdíj-korhatárt: az első hullám, vagyis az ötvenes évek első felében született Ratkó-nemzedék ezekben a következő években csatlakozik nagy létszámmal a nyugdíjasok táborához. Gyermekeik, a gyes-nemzedék még egy darabig az aktívak táborához tartozik, előbbiek unokái, utóbbiak gyermekei viszont már nem alkot újabb hullámot, nagy részük hiányzik.
4. Hiányzó unokák = hiányzó aktívak
2041-re, vagyis mire a gyes-nemzedék is megkezdi a nyugdíjba vonulást, drámaian átalakul a magyar népesség korfája. Az akkor nyugdíjba vonulók várhatóan közel dupla annyian lesznek, mint a megszületők. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a kivándorlás (jellemzően aktívakat érint).
5. Kevesebb eltartó, több eltartandó
Nem kell 2041-ig várni ahhoz, hogy a helyzet romlása érzékelhető legyen. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a hamarosan nyugdíjba vonulók sokkal többen vannak, mint azok, akik a következő években beléphetnek a munkaerő-piacra.
Klikk a képre!
|
6. Évi 34 ezer fő fog hiányozni
15 éven belül 2 millió 147 ezer fő mehet nyugdíjba Magyarországon. Ezzel szemben mindössze 1 millió 633 ezer fő lép munkaképes életkorba, vagyis 15 év alatt 513 ezer járulékfizető hiányozhat. Évente tehát átlagosa közel 34 ezer fővel lesznek többen a nyugdíjasok, mint a munkaképesek.
7. Több mint 2 millió nyugdíjas
A novemberi adatok szerint 1 millió 912 ezer korbetöltött nyugdíjas van ma Magyarországon, további 99 ezer nő pedig a jogszabályban szereplő 40 éves jogosultsági idő után mehetett nyugdíjba. Mindkét csoport létszáma valószínűleg jelentősen emelkedik majd a következő években.
8. 113 ezer forintos átlagnyugdíj
Ma Magyarországon 113 ezer forint az átlagnyugdíj. A budapesti nyugdíjasok átlag 119 ezer forintot kapnak (ők állnak a legjobban), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek viszont csak 77 ezret. Akik "járulékot" optimalizáltak az elmúlt évtizedekben, azoknak az öregségi nyugdíj minimum immár 4 éve mindössze 28 500 forint.
9. A gazdasági teljesítmény tizedéből nyugdíj lesz
Már ma is nagy összeget áldoz a költségvetés a nyugdíjak kifizetésére. A 2014-es költségvetésben a GDP közel 10%-át, 2948 milliárd forintot szán a kormány nyugdíjakra, aminek 82%-a öregségi nyugdíj.
10. A nyugdíjasok tovább élnek
Az államháztartásnak és rajta keresztül az aktív korúaknak nem egyszerűen egyre több nyugdíjba vonulót kell majd eltartaniuk. Akik már nyugdíjba vonultak, várhatóan egyre hosszabb ideig lesznek jogosultak nyugdíjra, köszönhetően a várható élettartam növekedésének. Az emberi szempontból szerencsés folyamat a nyugdíjrendszer és az aktív korúak pénzügyei szempontjából kevésbé kedvező. Hogy a jövőben miként fog alakulni a tényleges élettartam, nehéz előre jelezni (a biztosítók pl. pechükre jellemzően alulbecslik a jövőben várható élettartamot). Fontos látni, hogy aki már nyugdíjba ment, annak férfiként csaknem 8 évvel, nőként több mint 4 évvel magasabb az élettartama, mint születéskor.
