Közzététel:2014. január 27., hétfő
Írta Hírmorzsák
"Orbán mégis reszket": kísért a szocializmus korszak
Az ARD német televízió, valamint a pozsonyi Új Szó a magyar választási kampányról, a Rzeczpospolita című lengyel lap egy Magyarországról szóló filmről írt, míg a Libération című francia lap Szegedi Csanádról közölt portrét.
Az ARD német országos közszolgálati televízió Europamagazin című hétvégi műsorábanMagyarország – Orbán kampánytrükkjei címmel közölt összeállítást. A felvezetőben a szerkesztő arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyebek között korlátozta a sajtószabadságot és akadályozta az igazságszolgáltatást, "csak azért, hogy örökre bebiztosítsa hatalmát". Az áprilisi parlamenti választás előtt azonban "mégis reszket, mert kormányzásának mérlege sovány eredményeket mutat".
 |
A budapesti riportban szakértőket idézve egyebek mellett arról esett szó, hogy az utóbbi években a gazdagok tovább gazdagodtak, míg a többiek megszenvedték a gazdasági válságot, és ez visszavetette Orbán népszerűségét.
A kormányfő ezért "a szocializmus korszakát idéző propagandatrükköt alkalmaz; állami utasítással csökkentik a lakhatási költségeket, a gáz, a víz, a fűtés árát".
A kormányfő ezért "a szocializmus korszakát idéző propagandatrükköt alkalmaz; állami utasítással csökkentik a lakhatási költségeket, a gáz, a víz, a fűtés árát".
Mesterházy, Összefogás, Gyurcsány, Fodor
Mesterházy Attila kampánynyitó beszédéről, az Összefogás választási listájáról s az általuk a parlamenti választásokon elérhető eredményekről közölt kommentárt hétfői kiadásában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap a "langyos és piros" jelzőkkel illette Mesterházy Attila kampánynyitó beszédét.
A cikk írója megjegyzi: a baloldali pártok Összefogás nevű választási listájának vezetője egy mobilszolgáltató ügynökeként talán meggyőző lehetett volna, ám arról, hogy neki kellene lennie Magyarország következő miniszterelnökének, senkit sem tudott meggyőzni.
A cikk írója megjegyzi: a baloldali pártok Összefogás nevű választási listájának vezetője egy mobilszolgáltató ügynökeként talán meggyőző lehetett volna, ám arról, hogy neki kellene lennie Magyarország következő miniszterelnökének, senkit sem tudott meggyőzni.
 |
Hiteltelenre sikeredett az Összefogás, mert azzal, hogy a közös listán ott van Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor is, úgy tűnhet, hogy a szocialisták azt gondolják, hogy amit 2010-ig csináltak, az teljesen rendben volt – mutatott rá "Összefogyás" című írásában a pozsonyi lap szerzője, aki szerint megeshet, hogy az "összefogásból összefogyás lehet", mert az érintettek a közös listán kevesebb szavazatot szerezhetnek majd, mint amennyit külön-külön kaptak volna.
"Az osztrákok hazug filmet készítettek"
A Rzeczpospolita című lengyel lap szerint az osztrákok hazug filmet készítettek "a reakciós Orbánról és fasizáló klikkjéről", a lengyel televízió pedig ezt a filmet a múlt héten minden kommentár nélkül bemutatta.
Jaroslaw Gizinski, a konzervatív újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője azt írta, hogy "ilyen agresszív, propagandisztikus és féligazságokkal operáló" produkciót régen nem látott. Utoljára a magyar televízió 1981-ben mutatott be hasonló stílusú propagandafilmet, amellyel a Szolidaritás független lengyel szakszervezet kapcsán a "lusta és hálátlan" lengyeleket akarták lejáratni Aczél György, Kádár János főideológusa megrendelésére.
Az eredetileg az osztrák ORF által vetített Nacionalista vízió – Magyarország búcsúja Európától című film annyira előítéletes, szelektív, és a tényeket oly mértékben hamisítja, hogy azt a totalitárius rezsimek is megirigyelhetnék – írta a szerző, emlékeztetve, hogy a magyarországi felháborodást követően az osztrákok bocsánatot kértek a "nem szerencsés megfogalmazások" miatt.
A szerző szerint a film a közszolgálati televízióban kötelező újságírói hitelesség minimumát sem tartalmazza, és alkalmas a tájékozatlan lengyel televíziónéző megtévesztésére.
Szegedi Csanád is téma volt
Lubavicsivé lett antiszemita címmel kétoldalas portrét közölt a francia Libération Szegedi Csanádról a Jobbik volt alelnökéről, független európai parlamenti képviselőről, aki – miután megtudta, hogy anyai ágon zsidó – kilépett az "ultranacionalista és rasszista" pártjából, és a Chábád Lubavics ortodox zsidó közösséghez csatlakozott.
A francia baloldali újságnak Szegedi elmondta, hogy Miskolcon, ahol felnőtt, nem volt jellemző az antiszemitizmus. "Az én köreimben a holokausztot nem nemzeti tragédiának tekintették, hanem a zsidók problémájának. A magyaroké Trianon volt" – mondta a képviselő a lapnak. 2003-ban 22 évesen csatlakozott a Jobbikhoz, s rádöbbent arra, hogy a budapestiek sokkal antiszemitábbak. Cigány- és zsidóellenessége fokozatosan alakult ki a Jobbik tagjaként.
Véleménye szerint nem a neonáci csoportok a legveszélyesebbek, amelyeknek nincs "sem valós bázisuk, sem befolyásuk, hanem az öltönyös-nyakkendős mosolygós középvezetők, akik még a törvény keretein belül maradnak". Úgy véli, még ha a Jobbik el is tűnne, "a magyar társadalomnak évtizedekbe telne megszabadulnia ettől a gyűlölettől". Már csak azért is, mert Orbán Viktor is "átvette ezt a szöveget" – vélte a képviselő.
A zsidó közösségben a lap szerint szkeptikusan fogadták Szegedi vallásossá válását. Radnóti Zoltán rabbi érthetetlennek tartja, hogy Szegedi soha nem látta nagyanyja karján az auschwitzi tetoválást. Heisler András, a Mazsihisz elnöke viszont hisz Szegedi őszinteségében. György Péter egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy Szegedi ugyanúgy a radikalizmust választotta a vallásban, mint korábban a politikában. A Jobbik volt alelnöke véletlenszerűen választott ortodox közösséget.
 |
"Három szót ütöttem be az interneten: rabbi, zsidó, Budapest. Aztán egy velem egyidős rabbit választottam" – árulta el a képviselő. Saját szüleire utalva Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarország Hitközség vezetője – aki egy megtört embert ismert meg Szegediben – arra hívta fel a figyelmet, hogy minden családban találni hasonló történetet.
