Közzététel:2014. január 18., szombat
Írta Hírmorzsák
"Második Budapest": Magyarország, a keresztény forradalom hazája

A magyarországi politikai folyamatokat mindig is nagy érdeklődéssel figyeli a lengyel társadalom. Ennek oka nem csak a lengyel és a magyar nép évezredes barátsága és a lengyelek általános szimpátiája Magyarország iránt, hanem az is, hogy a legnagyobb lengyel ellenzéki párt két évvel ezelőtt zászlajára tűzte a "Varsó a második Budapest" programját, melyet a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor fülkeforradalmi sikere inspirált.
Ez az oldal természetesen igyekszik a legrosszabb képet festeni a fasizálódó Magyarországról, ahol a kisebbségek (elsősorban a cigányok és a zsidók) folyamatos félelemben kell, hogy éljenek, amit persze a Jobbik látványos és persze "megfélemlítő" felvonulásaival szoktak illusztrálni. A lengyel médiának baloldali és liberális szeglete gyakran emlegeti a radikális Jobbikot, melynek puszta parlamenti jelenléte kitűnően használható az Orbán-kormány elleni támadásra. Egyes ballib újságírók még odáig is elmennek, hogy a Fideszt a Jobbikkal való kollaborációval vádolják, esetleg lehetséges jövőbeli koalíciós partnerként állítják be, illetve olyan képtelen állítás is elhangzott már ez ügyben, hogy a Jobbikot a Fidesz hozta létre és a mai napig ők kontrollálják, támogatják.
Az Orbán-kormánynak azonban van egy másik olvasata is Lengyelországban, mégpedig a politikai paletta jobbközép - jobbliberális részén. Az ehhez a szekértáborhoz tartozó politikusok, újságírók és médiumok szívesen és naprakészen számolnak be a Fidesz-kormány sorozatos sikereiről, mintegy követendő példaként felmutatva azt a lengyel társadalom számára. A legnagyobb ellenzéki párt, a Kaczynski-ikrek nevével fémjelzett jobbközép Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, röviden PiS) pártnak még egy "Második Budapest" névre hallgató programja is készült, melyben a Fidesz imponáló 2010-es győzelméhez vezető utat vizsgálják és amiben ennek a valóban óriási sikernek a lengyelországi importjára keresnek lehetőséget.
"Második Budapest"
Ezt a jelszót 2011 őszén, az elvesztett parlamenti választás esti eredményváróján mondta először Jarosław Kaczynski, aki fivére tragikus szmolenszki halála után lett a PiS elnöke. Pártja sorozatban második vereségét kommentálta úgy, hogy "Eljön még az a nap, amikor Varsó lesz a második Budapest" - utalva a Fidesz 2010-es kétharmados győzelmére. >Ezen a választáson már másodszorra győzött a Donald Tusk vezette centrista Polgári Platform (Platforma Obywatełska, röviden PO), akik egy kisebb agrárpárttal, a Lengyel Néppárttal (Polskiego Stronnictwa Ludowego, azaz PSL) újabb négy évre szóló koalíciós szerződést írtak alá.
A PiS két évvel ezelőtti veresége óta mantraként ismételgetik a "Második Budapest" frázist a párthoz közeli médiumok. Napi szinten publikálják az Orbán-kormány eredményeit és mivel ezeknek a publicistáknak elsődleges forrásuk a magyarországi kormánypárti lapok, általában a legkisebb kritika nélkül tálalják a magyar kormánnyal kapcsolatos híreket a lengyel közönségnek.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a PiS-hez leginkább közelálló hetilap, a Gazeta Polska két éve szorosan együttműködik a Magyar Hírlappal és ez az újság szervezi a már talán hagyományossá vált "Nagy utazás Magyarországra" ("Wielki wyjazd na Wegry") elnevezésű utakat saját olvasótáboruk, szimpatizánsaik számára a magyar nemzeti ünnepekre. Lengyelországban még könyvek is jelentek meg Orbán Viktorról és a magyar kormány reformintézkedéseiről, unortodox gazdaságpolitikájának sikereiről. Az egyik ilyen könyv, a "Magyarország - Mi újság ott?" ("Wegry - co tam sie dzieje?") épp a magyar miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt nevéhez fűződik. Talán nem is kell mondani, hogy mind az újságcikkek, mind az utóbbi időben megjelent könyvek színtisztán propaganda célt szolgálnak, és volt olyan is, hogy Bayer Zsolt "lengyel újságíró" interjúvolta meg Orbán Viktort lengyelül. A legnagyobb hírverést egy korábbi jobboldali újságíró, Igor Janke "Napastnik" című (szó szerinti fordításban "A középcsatár", Magyarországon "Hajrá Magyarok!" címmel megjelent) könyve kapta. Ebben a könyvben Janke többször is kritikával illeti ugyan a Fideszt, elsősorban a médiatörvény kapcsán, de ezek a kritikák a PiS-es közönség soraiban elsikkadtak, érdemi reakció nélkül maradtak.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a PiS-hez leginkább közelálló hetilap, a Gazeta Polska két éve szorosan együttműködik a Magyar Hírlappal és ez az újság szervezi a már talán hagyományossá vált "Nagy utazás Magyarországra" ("Wielki wyjazd na Wegry") elnevezésű utakat saját olvasótáboruk, szimpatizánsaik számára a magyar nemzeti ünnepekre. Lengyelországban még könyvek is jelentek meg Orbán Viktorról és a magyar kormány reformintézkedéseiről, unortodox gazdaságpolitikájának sikereiről. Az egyik ilyen könyv, a "Magyarország - Mi újság ott?" ("Wegry - co tam sie dzieje?") épp a magyar miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt nevéhez fűződik. Talán nem is kell mondani, hogy mind az újságcikkek, mind az utóbbi időben megjelent könyvek színtisztán propaganda célt szolgálnak, és volt olyan is, hogy Bayer Zsolt "lengyel újságíró" interjúvolta meg Orbán Viktort lengyelül. A legnagyobb hírverést egy korábbi jobboldali újságíró, Igor Janke "Napastnik" című (szó szerinti fordításban "A középcsatár", Magyarországon "Hajrá Magyarok!" címmel megjelent) könyve kapta. Ebben a könyvben Janke többször is kritikával illeti ugyan a Fideszt, elsősorban a médiatörvény kapcsán, de ezek a kritikák a PiS-es közönség soraiban elsikkadtak, érdemi reakció nélkül maradtak.
"Magyarország, a keresztény forradalom hazája"
A nyelvi akadályok, a már eleve propagandaszagú magyar híradások és a magyar valóság ismeretének hiánya a lengyel publicisták körében egy hamis Magyarország-kép kialakulásához vezetett a lengyel jobboldalon. De a lengyel újságírók egy része szándékosan is manipulálja a Magyarországról érkező híreket, ezzel is bizonyítva, hogy a cenzúra és a hazugság nem csak a balliberális médiamunkások privilégiuma. Vannak az Orbán-kormánnyal szimpatizáló újságírók, akik a jó híreket mindig és azonnal publikálják, a kényelmetlen vagy negatív híreket pedig gondosan elhallgatják, vagy ha ez nem megy, akkor elbagatellizálják. Ennek a stílusnak egyik kiemelkedő képviselője a keresztény újságíró Grzegorz Górny. Górny Izrael Állam és az USA fanatikus híve, de magyarul is folyékonyan beszél és gyakran vendégeskedik Magyarországon fideszes politikusok meghívására. 2011-ben még a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is megkapta Schmitt Pál nyugalmazott köztársasági elnöktől.
Górny fáradhatatlanul festi azt a képet a fideszes Magyarországról, hogy ez az ország az egyetlen és utolsó védőbástyája az európai kereszténységnek. Rendszerint az új Alaptörvényre hivatkozik és annak tradicionalista, családpárti szólamaira. Az általa publikált cikkek a W Sieci hetilapban és a wPolityce.pl portálon jelennek meg és a mindennapi magyar valóságtól olyan mértékben vannak elrugaszkodva, hogy szinte már egy leírt betű sem igaz belőlük. Górny elsiklik olyan apróságok felett, hogy például az Alaptörvény rendelkezésével ellentétben (II.cikk: "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg") az abortusz igen is megengedett Magyarországon. Ugyanilyen rugalmasan bánik a házasság definíciója kapcsán is (L cikk: "Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között") - és annak ellenére, hogy nagyon jól tudja - elfelejti megemlíteni: a bejegyzett élettársi közösség teljesen legális a homoszexuális kapcsolatok esetében. Azt pedig Ti, jobbikosok tudjátok a legjobban, hogy az évenkénti melegfelvonulásokat hogyan és mennyire védi a magyar rendőrség...
A jobbközép lengyel média ezekről általában mélyen hallgat, ahogy például az egyre erősödő magyar-orosz kapcsolatokról is. Bár a PiS vezetői, szavazói és a párt holdudvara már-már fanatikusan oroszellenes (különösen a szmolenszki tragédia óta - SzB), de még olyan nagy horderejű esetekben sem fogalmaznak meg kritikát a magyar kormánnyal kapcsolatban, mint a legfrissebb energetikai együttműködés esetén. Miért? Mert ezzel lerombolnák az eddig gondosan felépített Fidesz-mítoszt, ami Jarosław Kaczynski pártjának szinte már fundamentuma.
Az "orosz-kártyát" persze előszeretettel szereti Górny és a többi PiS-közeli újságíró is kijátszani, csak éppen a Jobbik és az ő lengyel szövetségese, a Ruch Narodowy ellen. Górny szereti azt sugallni, hogy a Jobbik Moszkva trójai falova, Putyin provokációja arra, hogy megossza a magyar és a közép-európai jobboldalt. Köszönhetően a cionizmushoz fűződő szerelmének, természetesen ő a leghangosabb lengyel újságírók egyike, akik a Jobbikot az antiszemitizmussal vádolják. És persze a cigányozással, ami pedig azért van, mert ahelyett, hogy akár csak egyszer is elment volna megnézni mi zajlik a magyar vidéken, a kelet-magyarországi falvakban, inkább a fideszes oligarchák szalonjaiban tölti magyarországi látogatásainak jelentős részét.
Valójában a Polgári Platform a Fidesz testvérpártja
A PiS első számú ellensége Donald Tusk és a már korábban említett Polgári Platform (mely leginkább a Fidesz liberális szárnyának feleltethető meg - SzB). Éppen az ellenük vívott ádáz harcukban hivatkoznak szívesen Orbán Viktorra, attól a ténytől egyáltalán nem zavartatva, hogy a Fidesz épp a Polgári Platformmal és nem a PiS-szel van egy európai pártszövetségben: az Európai Néppártban. (A PiS az EP-ben az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának a tagja. - SzB).
A PiS ugyanazzal vádolja saját belpolitikai riválisát, a PO-t, mint ami miatt rajong magyar szövetségeséért. A Polgári Platform ugyanúgy pártkatonákkal tömte tele az állami hivatalokat, a vállalatokat és a médiát; a közpénzekből való pártfinanszírozás és az állami pénzből finanszírozott pártkampányok terén a Fidesz kispályás a lengyel kormánypárt mellett. A PO ugyanúgy mélyen hallgat kényes külpolitikai ügyekről, például a határon túli lengyel kisebbségek helyzetéről, mint a Fidesz. A Fideszhez hasonlóan asszisztál a liberális kultúrmocsokhoz. És ez csak pár olyan ügy, melyek a lengyel és a magyar kormányban közösek, a PiS viszont lengyel riválisát mindezekért kritizálja, magyar szövetségesét viszont egekig magasztalja.
Miért nem lesz soha Varsóban második Budapest?
Jarosław Kaczynski álma a második Budapestről mindazonáltal soha nem fog megvalósulni. A PiS az utóbbi évtizedben annyi ellenséget szerzett magának (különösen a médiában), hogy a saját médiabirodalma gyenge lesz a sokkal erősebb balliberális sajtó támadásainak ellenállni. Kaczynskiékra mindig is jellemző volt, hogy a választási kampányokban belefutnak néhány olyan témába, ahol álláspontjukat nem egyértelműen vagy kifejezetten kontra-produktívan fogalmazzák meg, elriasztva még saját szavazóbázisuk egy részét is. Bár a közvélemény-kutatások a PiS győzelmét vetítik előre a májusi Európai parlamenti választáson, a párt vezetése ma már nem rendelkezik jó tanácsadókkal, miután Jarosław Kaczynski eltávolított minden értelmesen, de saját kútfőből gondolkodó politikust. A 2015-ös kormányváltásra készülő Jog és Igazságosság vezetésében ma már csak a kritika nélküli bólogatók vannak, akik feltétel nélkül kiszolgálják a "politikai géniusz" Jarosław Kaczynskit. És ha ez nem lenne elég: a PiS-nek egyetlen lehetséges szövetségese sincs jelenleg. Így könnyen elképzelhető, hogy a jövő évi parlamenti választáson győzelem esetén is ellenzékbe kerülnek, a PO pedig az agrárpárt PSL-el, a Janusz Palikot által vezetett ultraliberális Twój Ruchhal, a poszt-kommunista utódpárttal, a Baloldali Demokratikus Szövetséggel (SLD) - vagy a fenti három valamelyikével - alakít koalíciót...
Maurycy Mietelski
Varsó
Varsó
A szerző publicista, a Polityka Narodowa folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a külpolitikával foglalkozó Geopolityka.org és PSZ.plportálok állandó szerzője, az Európai Geopolitikai Elemző Központ (ECAG) munkatársa. Alapítója és tulajdonosa az Europejski Nacjonalizmy blognak, ahol rendszeresen publikál híreket a magyar nemzeti oldalról.
Fordítás: Szabó Balázs