Már fel sem tűnik: több tucatszor sarcolták meg az országot

A választások közeledtével a kormány kampányszerűen meghirdette a valóban szükséges és hasznos rezsicsökkentést. Több lépcsőben méréskelték a gáz, villany és a távhő árát. Azzal legfeljebb a balliberális oldalon vitatkoznak, hogy az emberek számára előnyös volt-e a rezsiárak mérséklése. Az pedig már egy másik kérdés, hogy a Fidesznek miért épp a választások előtt jutott eszébe kinyújtania a kezét az emberek felé? Néhány éve még a szocialistákkal karöltve rendre lesöpörték a Jobbik ez irányú javaslatait az asztalról.

Arról manapság már kevesen beszélnek, hogy a második Orbán-kormány első évei nem éppen a rezsicsökkentésről szóltak. Szinte felsorolni is nehéz, hogy hány új adót vezetek be, vagy mennyiszer emelték meg a már meglévőket. A Fidesz-KDNP által bevezetett megszorításokból idézünk a teljesség igénye nélkül:

ÁFA-emeléssel kedveskedtek

Sokan abban a tudatba éltek, hogy a 25 %-os ÁFA-kulcs kőbe van vésve az EU-ban. Matolcsy György, akkor még nemzetgazdasági miniszterként azonban hamar bebizonyította, hogy ez egyáltalán nincs így. Matolcsy hamar rájött, hogy a 2006-os EU direktíva csupán a legalacsonyabb kulcsot határozza meg, felső plafont viszont nem. Ezzel a felismerésével minden akadályt elgördített az ÁFA-emelés elől. Az Orbán-kormány 2011 őszén 25 %-ról 27 %-ra emelte az általános ÁFA-kulcsot. Azóta Magyarországon kell fizetni a legmagasabb áfát az Európai Unióban.

Az ÁFA-emelés az egyik legáltalánosabb népnyúzó eszköz. Gyakorlatilag minden fogyasztási terméket vásárló polgárt érint. Éppúgy fizetnie kell a kisnyugdíjasnak, mint a milliárdos nagyvállalkozóknak, hiszen alig van olyan termék, vagy szolgáltatás, mely ne a legmagasabb ÁFA-kulcs alá tartozna.

Megszüntették az adójóváírást is

Az adójóváírás kivezetését az alacsony keresetű munkavállalók érezték meg a leginkább.  2012-től ugyan megszűnt a szuperbruttósítás de ez nem kompenzálta bizonyos esetekben az adójóváírás megszűnését.

Számszerűsítve: amennyiben egy munkavállaló bruttó százezer forintot keresett 2012-ben, és nem járt számára családi kedvezmény, továbbá a munkáltatója nem hajtott végre béremelést – akkor havonta közel kilencezer forinttal keresett kevesebbet, mint 2011-ben. Mondanunk sem kell, hogy ez az összeg ilyen alacsony keresetek esetében hatalmas kiesést jelentett és jelet mind a mai napig is.

A cégek sem jártak sokkal jobban

A hazai vállalkozásokat, már az ÁFA-emelés is súlyosan érintette, de kormányzat nem elégedet meg csupán ezzel. További adók bevezetésében és emelésben is rendkívül kreatívak voltak az elmúlt években.

Jelentősen megemelték az egyszerűsített vállalkozói adót

2011 novemberében a kormány egy huszárvágással eldöntötte, hogy 2012-től 37 százalékra emeli az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát (EVA). A jól bevált EVA kisvállalkozók széles körének tette egyszerűbbé az adózást és szüntette meg az adminisztrációt. A kormányzat az adókulcs 7 százalékpontos növelésével lényegében megszűntette ezt az adózási formát, ugyanis így már nem érte meg ezt választani.

Burkolt sarcolás

A kormány 2012-től kötelezővé tette a cégek és gazdálkodó szervezetek számára a kamarai regisztrációt. Ez valójában egy burkolt sarcolást jelentett. A vállalkozásoknak semmilyen haszna nem származott a regisztrációból. Ezzel a lépéssel minden évben 5000 forintot húztak le minden egyes magyarországi cégről. Persze, ezt az összeget is a többszörösére lehet majd emelni, a választások után…